1, a: A Föld története hozzávetőlegesen 4,567 milliárd évre nyúlik vissza, a protoplanetáris ködből kialakuló Földtől napjainkig.
1, b: Ősidő, Óidő, Középidő (Triász, Jura, Kréta), Újidő (Harmadidőszak, negyedidőszak: pleisztocén, holocén)

2: - 4,6 milliárd év-590 millió év
- őslégkör, ősóceán, ősmasszívumok
- baktériumok, kékmoszatok

3: - 590 millió év-235 millió év
- ózonréteg
- Kaledóniai, Variszkuszi
- Pangea: az egyetlen ősföld, az óidő végére a kontinensek ide tömörültek. Panthalassza: ősóceán. Thetys-tenger: a Laurázsiát Gondvánától elválasztó tenger
- feketekőszén
- szilárd váz megjelenése -> gerinchúrosok megjelenése

4: - 235 millió év-65 millió év
- Triász, Jura, Kréta
- a Pangea kettészakadt
- óriás méretű állatok, dinoszauruszok
- Pacifikus, Eurázsiai
- ősgyíkok, ősmadarak, nyitvatermők, zárvatermők

5: - harmadidőszak, negyedidőszak
- Eurázsiai, Pacifikus
- Észak-Amerika teljesen elválik Eurázsiától
- barnakőszén, kőolaj, földgáz, só
- pleisztocén, holocén
- Az utolsó nagy földtörténeti korszakot, a pleisztocént az északi félteke nagy részén a jégkorszaki klíma jellemezte. Az utolsó jégkorszak kb. 10 000 éve fejeződött be.
- Az eljegesedési hullámok a sarkok felől a kontinensek belseje felé haladtak, majd visszahúzódtak. Az élővilág is ilyen irányban vándorolt, az éghajlatváltozással párhuzamosan. Észak-Amerikában a vándorlási események a hegyvonulatok észak–déli iránya miatt zavartalanul történtek, Európában azonban a kelet–nyugati irányú hegyláncok jelentősen nehezítették a vándorlást. Ezzel magyarázható, hogy az észak-amerikai kontinens fajgazdagsága lényegesen nagyobb, mint Európáé.