2. Minden test nyugalomban van, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez mindaddig, míg ezt egy másik test, erőhatás meg nem változtatja.
3. Tehetetlenség törvénye
4. a) Ha gördeszkával mész és megakad a kereke, akkor előreesel
b)amikor a rakétát kilövik akkor a benne lévő emberek belepréselődnek az ülésükbe.
5. A test tehetetlenségének a mértékét határozza meg. Jele: m Mértékegysége: g, kg, t
8. Az erővel az erőhatás nagyságát és irányát határozzuk meg. Jele: F Mértékegysége: N (newton)
10. Az amikor két test egymással kapcsolatba lép, vagy érintkezik és az eredménye valamilyen változás
11. Két test kölcsönhatása során mindkét testre azonos nagyságú, azonos hatásvonalú és egymással ellentétes irányú erő hat.
12. Hatás-ellenhatás
13. a) Pisztolyból kilőtt golyó és a visszaütése
b) Autókarambol, az anyag meggyűrődik a kocsik elején.
c) Ha leugrasz a csónak elejéről akkor az elindul hátrafelé.
14. gravitációs, súlyerő, rugalmassági erő, izomerő, mágneses, elektromos, súrlódási, felhajtóerő (de nagyon sok van ezek csak a legismertebbek)
16. Az az erő amellyel a test nyomja az alátámasztást vagy húzza a felfüggesztést. Amikor a testnek nincsen alátámasztása, vagy felfüggesztése.
18. a) A kocsik felfüggseztése.
b) A golyóstollakban a rugó.
c) A puskák ütőszegében.

/ Sajnos nem emlékszem mindenre, de remélem segítettem (: /

1
Newton I.törvénye miatt. Mert a test szeretné megtartani a pozícióját, de a vonat "kimegy" alóla. Newton I. törvénye pedig így szól: Minden test egy helyben van vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez mindaddíg amig egy külső erőhatás ezt meg nem változtatja.

2. Minden test egy helyben van vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez mindaddíg amig egy külső erőhatás ezt meg nem változtatja.

3.Tehetetlenség törvénye
4.bármely járműben ha fékezünk előre borulunk, ha kanyarodunk oldalra dőlünk, kiskocsin dominók vannak, elindítjuk a kiskocsit,ez nekiütközik egy fallnak és a dominók leborulnak a tetejéről.

5. A tömeg a fizikai testek tulajdonság, mely a tehetetlenségüket méri.jele m, mértékegysége kg,dkg,mg stb.(általában kg). Így is leirhatjuk: Jele:m [m]=kg

6.Az a platinahenger, aminek segítségével meghatározzák az 1kg-t. Ehhez viszonyítanak mindent. Az abszolút 1kg.

7.Az erőhatás a hétköznapi kifejezések közt használatos, fizikában az erő a hivatalos kifejezés. Erőhatásnak nevezzük azokat a jelenségeket, amikor két vagy több test erőt fejt ki egymásra, vagy amikor egy külső erőhatás által változik a test mozgása. Hivatalos megfogalmazásban: Azokat a hatásokat, amelyek a testeken alak- vagy mozgásállapot-változásokat hoznak létre, erőhatásoknak nevezzük

8.Azt a fizikai mennyiséget, amely a testek közötti kölcsönhatást jellemzi, erőnek nevezzük. Jele: F, [F]=N F=m*a

9.Egy pontszerű test gyorsulása azonos irányú a testre ható F erővel, nagysága egyenesen arányos az erő nagyságával, és fordítottan arányos a test m tömegével.

10.Amikor két vagy több objektum hat egymásra. Kölcsön hatás lép fel ha a testeknek mezejük van, ha a testek érintkeznek, stb.

11.Két test kölcsönhatása során mindkét testre azonos nagyságú, azonos hatásvonalú és egymással ellentétes irányú erő hat.

12.Erő-ellenerő vagy Hatás ellenhatás törvény.

13.Egy gyerek a tóközepén egy csónakban ül. Fog egy labdát és eldobja előre. A labda előre megy, a csónak hátra. Két ember megfogja az asztalt, Az egyik húzza a másik tolja ugyan akkora erővel, az asztal egy helyben marad. Amikor járunk a földet toljuk hátra a föld pedig minket tol előre.

14.Súrlódási,centripetális,gravitációs,súly erő,elektrosztatikai vonzás, felületi feszültség, coulomb erő,centrifugális, mágneses,rugó erő,kényszererő és még sok más

15.nehézségi erő=gravitációs erő. T=2pí*gyök alattl/g. Ebből kifejezzük a g-t, megszerezzük a szükséges adatokat, és kilehet számítnai a nehézségi erőt.

16. A súly az az erő, amellyel a test az alátámasztást nyomja vagy a felfüggesztést húzza. Súlytalanság=mikrogravitáció. Az az állapot, amiben egy testre látszólag nem hat sem gravitációs, sem más gyorsító erő a szóban forgó inerciarendszeren belül, másképp kifejezve a testre ható gravitációs és tehetetlenségi erők eredője lényegében nulla. Sokszor ha az űrről van szó keverik a gravitációt és a súlytalanságot. Az űrben van gravitáció, hiszen a bolygók közt is az van.

17.Fr=-D*delta l Fr=rugóerő. -D=rugóállandó, l=megnyúlás. Kilehet számítani ebből is: f=1=2pí*gyökalatt D/m f=frekvencia, D=rugóállandó, m=tömeg.

18.Rugózás,játékautó(amikor hátra kell húzni, és ha elengeded gyorsan kilő), gumimotor(az az állapot, amiben egy testre látszólag nem hat sem gravitációs, sem más gyorsító erő a szóban forgó inerciarendszeren belül, másképp kifejezve a testre ható gravitációs és tehetetlenségi erők eredője lényegében nulla)

19.csúszási súrlódás: F=mű*K mű=csúszási súrlódási együttható, K=kényszererő, tapadási súrlódás: F=-F

20.Hasznos, hiszen ha nem lenne súrlódás nem tudnánk járni. Semmi sem tartaná meg a nyugalmi állapotát, így nehéz lenne egy helyben maradni. Pl.:a jég. A jégen kicsi a súrlódás így könnyen elcsúszhatunk, eleshetünk.

Feladatok.

1.
F=4500N
a=0,6m/s2
m=?

F=m*a m=F/a 4500/0,6=7500 kg

2.
m=50 kg
a=2m/s2
F=?
F=m*a-->50kg*2 m/s2=100N

3.
Fr=D*l
F=100N
l=5 cm=0,05m
D=F/l-->100/0,05=2000 N/m

4.mű=0,3
F=60N
F=mű*K
K=F/mű
K=60/0,3=200N

Remélem segítettem