Keresés

Keresendő kifejezés:

Toplista

Toplista
  • betöltés...

Segítség!

Ahhoz, hogy mások kérdéseit és válaszait megtekinthesd, nem kell beregisztrálnod, azonban saját kérdés kiírásához ez szükséges!

Honfoglalás film

35
Szép napot a Honfoglalás című filmről kéne egy 10 mondatos összefoglalás SOSben 1 órára
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
0
Középiskola / Irodalom

Válaszok

1
Szia!
Ez mind az a film lényege nem tudom 10 mondatba összefoglalni

Hogyan mutatja be a film a honfoglalás eseményeit?
Az események a 894-re datálható bizánci követség bemutatásával indulnak. A film szerint a honfoglalásra készülődő magyarok ajánlották hosszú évekkel előbb a szövetséget, amit most a császár elfogad, a bolgárok ellen küldi őket, az átkelést a bizánci hajóhad biztosítja az Al-Dunán. Valójában a György barát folytatójánál fennmaradt híradás tanúsága szerint a bolgárok által megtámadott bizánciak ekkor előzmények nélkül kértek magyar segítséget, jóllehet a kortárs Fuldai Évkönyvek görög-magyar békekötésről írnak ekkor. Ez vagy pusztán szövetségüket jelenti, de utalhat korábbi összeütközésükre is. A filmben csak „bajuvár” fejedelemként megemlített Arnulf keleti frank királynál ekkor, 894-ben, görög követség járt. Arnulf már 892-ben segítségül hívta a magyarokat a morvák ellen, joggal gondolhatunk hát arra, hogy a morvák fő támogatói, a bolgárok meggyengítése céljából közvetítette a magyarok szövetségét Bölcs Leó császárnak. A honfoglalásra tudatosan készülő magyarok a görög szövetséget a film szerint a bolgárok lekötése miatt fogadják el, holott ez aligha lehet valós. A magyarok számítanak a besenyők támadására is (!), időt akarnak nyerni, a terv szerint a besenyők már csak szállásaik hűlt helyét fogják találni. Előd népe indul a Kárpát-medencébe, Levente Bulgáriába, Árpád Kijevbe megy, az új hazában találkoznak, jól szervezett katonai akciót sejtet a film. A szerzők a valós történelmi adatokat a tudatos honfoglalás késői legendájával ügyesen kombinálják össze. A beköltözés bemutatása nagy csapat lóval, szürke marhák, kecskék hajtásával, szekerek nehéz útjával a sáros utakon, folyókon átkeléssel egy nomád nép tömegeinek tudatos honfoglalását érzékelteti. A besenyők már menet közben támadnak, nagy a harc, jelentős a veszteség mindkét oldalon. Hiteles a veszteségek hangsúlyozása, és az is, hogy Árpád maga vezeti a besenyők elleni harcot. A besenyők szerepe a magyar honfoglalásban régi vita tárgya, bár a kutatók többsége elfogadja kulcsszerepüket. Tény, hogy kortárs és egymástól független források (Regino, De Administrando Imperio, a muszlim szerzők közül al-Mascūdī és az Óorosz Évkönyvek) a szállásaikról a nomád úzok (oguzok) által elűzött besenyők támadásáról szólnak, akik menekülve is képesek voltak új szálláshelyet foglalni maguknak, akár csak utána, a szintén menekülő magyarok a morváktól, a Kárpát-medencében.
Árpád személyes, harc nélküli béke– és szövetségkötése Oleggel, a Kijevi Rusz fejedelmével, a ruszok és a magyarok régi kereskedelmi kapcsolata, az úzok (!) önkéntes csatlakozása, útvágásuk a sűrű erdőkön keresztül a magyaroknak, egészen egyedi keverése a forrásoknak. A történet teljes egészében Anonymusé, aki a 12. századi oroszokkal és kunokkal fennállt magyar kapcsolatok alapján rajzolta ezt a képet. Ennek realizálása Oleggel, az úzokkal csata helyett békés érintkezéssel éppen ellentétes Anonymus történetével. Az úzok Anonymus kunjai (cumani) helyett aligha jöhetnek szóba, hiszen ők akkoriban még a Kaszpi-tenger északi partvidékén éltek, a kazároktól keletre, a besenyők régi szállásterületén. A filmben a kunok nyilvánvalóan anakronisztikus szerepeltetésének elkerülése miatt jelennek meg, a besenyőkön kívül csak ők maradtak. Más kérdés, hogy az egész anonymusi történet 12. századi események szimbolikus megjelenítése, így a honfoglalás rekonstrukciójára bizonytalan mértékben alkalmas.

A film több momentuma utal a magyarság és a kereszténység kapcsolatára. Mit mondanak erről a források?
A film szerint a Kárpátokon áttörő magyarok útjába akad Szent Metód, akit Árpádhoz vezetnek. A szent korabeli legendája az Al-Dunához teszi a találkozást és nem jelöli meg a magyar fejedelmet név szerint. Időpontja is korábbi a honfoglalásnál, 882–885 tájára teszi a kutatás, Metód utóbbi időpontban meg is halt. A honfoglalás Szuzdal–Kijev–Verecke útvonala anonymusi elképzelés, valószínűleg ez köszön vissza a krónikák azonos útvonalában. Régi probléma, hogy a krónikákban szereplő erdélyi beköltözés hogyan illeszthető e képbe. Anonymus 12. századi események, a szuzdali és a kijevi fejedelem, Jurij Dolgorukij, Borics és II. Géza küzdelme jegyében ábrázolja a király nagyapjának, a nemzetségősként azonosított Álmos herceg diadalát ellenfeleik felett. Ahogy az események, az útvonal sem valós a honfoglalás korára nézve. Az erdélyi útvonal, illetve Metód legendája nyomán az al-dunai beköltözés, a szintén kortárs forrásból ismert bolgár-magyar háborúval megerősítve, tükrözheti inkább az egykori valóságot. Metód békés fogadtatása, a magyarok érzékenysége a kereszténység tanaira, kortárs forrásokon alapszik, a magyarok fél évszázados Fekete-tenger vidéki jelenléte elképzelhetővé is teszi régebbi ismereteiket a kereszténységről. A nomádok türelme és érdeklődése jól ismert a tételes vallások iránt. Erre utal a bezdédi tarsolylemez kereszt szimbóluma és a filmben Árpád mellkeresztje egyaránt. A mellkereszt a filmben az ősök sírjait jelző kopjafákkal együtt tűnik fel, így az őshazától, az ősi vallástól történő elbúcsúzás szimbólumává válik. A magyar fejedelemség létrejötte időben igen közel áll Metód testvére, Konstantin–Cirill 861-es kazáriai útjához, az ottani hitvitához. A kazár elit zsidó hitének ekkori megerősödéséhez kötik többen a kabarok kiválását és magyarokhoz csatlakozását. A Krímben Konstantin is találkozik legendája szerint a magyarokkal, akik a későbbi esethez hasonlóan nem bántják a szentet, sőt imáit meghallgatva békésen elkísérik őt a kazárokhoz. A magyarok tehát valóban megismerhették a kereszténységet ekkor, de közelebbről csak már a 10. századi Kárpát-medencében, ahol gyermeksírokból sok mellkeresztet ismerünk, amint legutóbb Révész Éva bemutatta, és az írott források is tudnak bizánci térítésről, igaz, csak 950 tájától.

Hogyan ábrázolják a korabeli magyarság életmódját?
Már a film nyitóképe is ménest hajtó lovasokat jelenít meg, a magyarok korabeli nomád életmódját hatásosan érzékeltetve. A bevágások ősi magyar állatfajtákként jelenítik meg a lovakat, a szürke marhákat, a kecskéket és a pulit. A fajtaösszetétel megfelel a nomád állattartásnak, bár a szürke marha nem korabeli fajta. Régi néprajzi elképzelés az alföldi rideg állattartás nomád, honfoglalás-kori előzménye, ám az utóbbi évtizedek kutatásai kiderítették, hogy a török hódoltság korának pusztásodási folyamatai eredményezték a rideg állattartás kialakulását. A középkori Alföldön sűrű faluhálózat létezett, gyökerei a régészeti adatok alapján az avar-korra nyúlnak vissza. Az alföldi nép 10. századi félnomád vagy már letelepülés közeli életmódját nem az írott források alapján (muszlim, görög, szláv és latin szerzők egyaránt) nomád életmódú és harcmodorú magyarság alakíthatta ki, hanem a nagy számban helyben talált avar-kori, elsősorban török, az alföldeken talán szórványosan kétnyelvű, török és szláv nyelvű lakosság. Ennek életmódja a régészeti leletek alapján pontosan megfelel a belterjes állattartás, föld- és szőlőművelés csuvasos török (és szláv) eredetű magyar terminológiájának. Sokkal inkább e népesség helyben maradásával magyarázhatjuk a magyarság gyors életmódváltását, mintsem a kelet-európai steppén eltöltött, az írott és régészeti adatok szerint is rövid, mintegy fél évszázadnyi idővel. Elődeink ezen időszakot követően is nomád módra éltek és harcoltak, ahogy azt a besenyő támadás átvészelése, a dinamikus, erőt, szervezettséget mutató honfoglalás és a következő bő fél évszázad zsákmányszerző hadjáratai mutatják. A film főhősei régészeti adatok alapján megalkotott, hiteles honfoglalás-kori öltözete sokat emel a film színvonalán. Az életképek jurtákkal, lovasokkal, főzéssel, szállások körüli tevékenységekkel, nyergesmesterrel, solymászattal, vadászattal nagyon életszerűek, szinte régészeti skanzent idéznek.

Hogyan ábrázolja a film a magyarok megérkezését Pannóniába?
Árpád egy kővárban fogadja a magyarokat már váró székelyek küldöttségét. Ez világos célzás a krónikák hét erdélyi várára, illetve az őslakos székelyekkel Anonymusra. Álmos önkéntes távozása, eltűnése a ködben, ügyes elkerülése feláldozása krónikai történetének, amely amúgy sem valóságos, inkább bibliai, mózesi párhuzam. Árpád pajzsra emelve vezérlő fejedelemmé választása az új haza határán, kortárs forrás (De Administrando Imperio) reális információján nyugszik, bár eredeti, etelközi környezetéből önkényesen áthelyezve. Hatásos mondai kép a hazát ekkor szavaival a nép nevében birtokba vevő Árpád elvezetése egy régi szálláshelyhez a csodaszarvas által. Árpád és a hét vezér szeri országgyűlése a törzsek, a székelyek és a határok helyének kijelöléséről anonymusi gondolat, korabeli forrás nem támasztja alá. Ilyen gyűléseket I. Béla és unokája, II. Béla tartott elsőként, Anonymus előképei ezek lehettek. Anonymus szavai hatásosan zárják a filmeposzt: „Ha nem hisztek az én írásomnak, higgyetek a regösök énekeinek és a parasztok mondáinak, akik a magyarok vitézi tetteit mindmáig nem hagyták feledésbe merülni.” A film Demjén Ferenc által énekelt dala (zene és szöveg: Koltay Gergely) szintén a hazatérést sugallja, a három hegy motívuma a magyar címerre, az égig érő fa pedig a magyar népmesékre utal, egyúttal a világfa ősi nomád motívumára, amely avar-kori temetkezésből is ismert, így valóban az új haza népével való rokonság jelképe. Szép, az Árpád-kori magyar nyelvet idézi az Ómagyar Mária-siralomból kölcsönzött „világnak világa, virágnak virága” fordulat.
A századokkal későbbi hagyományok kortárs forrásokkal egyenértékűnek tekintése a történész számára ugyan zavaró, ám általánosságban elmondható a filmről a magyar hagyomány és a korabeli források kiegyensúlyozott használata.
Módosítva: 3 hete
0