A hasáb térfogata: alapterület*magasság.

Ha nem tanultál még szögfüggvényeket, akkor így kell eljárni: tetszőleges háromszög belső szögeinek összege 180°, emiatt a harmadik szög nagysága 60°. Ha ezt a derékszögű háromszöget tükrözzük arra a befogóra, amelyiken a 30°-os szög nyugszik, akkor az eredeti és a tükörkép egy szabályos háromszöget alkotnak, mivel minden szöge 60°-os, tehát minden oldala 20 cm hosszú. Mivel az előbbi szimmetriatengely a szabályos háromszög magassága is, ami felezi az oldalt, ezért az eredeti háromszögben a 30°-os szöggel szemközti oldal hossza 20/2=10 cm.
Ha a másik befogó hossza x, akkor Pitagorasz tétele szerint:

10² + x² = 20², erre x=√ 300  eredményt kapjuk. mivel ismerjük a két befogó hosszát, ezért a háromszög területét is meg tudjuk határozni: (befogók szorzata)/2 = (10*√ 300 )/2=5*√ 300  cm². A fenti képlet szerint ez szorozva a magassággal 40*5*√ 300 =200*√ 300  cm³ a térfogata. A gyökös számok szorzatára vonatkozó azonosság szerint megadható √ 40.000 *√ 300 =√ 40.000*300 =√ 12.000.000  alakban is, ez a legpontosabb alakja a térfogat mérőszámának, kerekítve ~3464,1016 cm³ a térfogata.

Ha már tanultál szögfüggvényeket, akkor felírod a 30°-os szög szinuszát és koszinuszát; ha a 30°-os szöggel szemközti oldal x, akkor:

sin(30°)=x/20, ennek megoldása x=10 (ugyanez jött ki a másik variációval is).

Mivel "szép" pontos érték jött ki az oldalra, ezért innen folytathatjuk akár Pitagorasz tételével is, vagy felírjuk a szög koszinuszát; ha a másik oldal y, akkor:

cos(30°)=y/20, amira a 10*√3=x eredményt kapjuk, ami pont megegyezik √ 300 -zal.

Innen ugyanúgy végződik, mint az előbb.