A KORAI KAPITALIZMUS (I)

Az árforradalom és az curópai munkamegosztás

A nagy földrajzi felfedezések gyökeresen átalakították Nyugat-Európa gazdaságát.

A spanyol Ezüstflotta évről évre mind nagyobb mennyiségű nemesfémet szállított Európába.
A bőség hatására az arany és az ezüst, illetve a nemesfémből vert pénz értéke visszaesett. A 16.
században újrainduló demográfiai növekedés ugyanakkor folyamatosan emelte az élelmiszerek
iránti keresletet, ezekért egyre többet kellett fizetni. A pénz értékének romlása árforradalomhoz
vezetett, ami leginkább a gabona és az élő állat dcrágulásában mutatkozott meg. Az árak ilyen
jellegű általános és tartós emelkedését inflációnak nevezzük.

Nyugat-Európa lakosságának élelmiszer-ellátását egyre gyakrabban behozatalból fedezték, és
a szükséges élelmiszert Közép-Kelet-Európából szerezték be. A gabona iránti igény Közép-
Kelet-Európában a mezőgazdasági termelés fokozásához vezetett. Így alakult ki az európai
munkamegosztás, amelynek eredményeképpen Nyugat-Európában az ipar, a kereskedelem és
a pénzügyi tevékenységek domináltak, míg Közép-Kelet-Európában a mezőgazdaság maradt a
meghatározó gazdasági ágazat.

Közép-Kelet-Európában a nemesség a jobbágyok terheinek növelésével fokozta bevételeit.
Ezzel egy időben megtiltották a jobbágyság szabad költözését. Ennek eredményeképpen
Közép-Kelet-Európában nem indult bomlásnak a feudális rend, sőt konzerválódott.

A középkori gazdasági előzmények

A középkori gazdaság alapvetően a földbirtokokon alapult (feudalizmus). A társadalom
tehetős rétegei a birtokaikból származó jövedelmet többnyire felélték, és rendszerint nem
fektették újabb gazdasági tevékenységbe. Szintén gátat szabott a továbblépésnek a pénzhiány,
valamint az, hogy a katolikus egyház tiltotta a kölcsönért szedett magas kamatot (uzsora), így

nem létezett fejlett hitelezés.

A KORAI KAPITALIZMUS (1I.)
A tőkés gazdálkodás kibontakozása

A kapitalista (tőkés) gazdálkodás kibontakozása az újkorban több tényezőnek köszönhető. A
földrajzi felfedezések jelentősen növelték az európai áruk piacát. A gyarmatokról Európába
áramló arany megteremtette a pénzbőséget. A reformáció eredményeképpen létrejövő
evangélikus és református egyház már nem tiltotta a hitelért szedett tisztes kamatot. Kedvezően
hatott a gazdaságra az első papírpénzek (váltók) megjelenése is.

Mindez maga után vonta a nagyobb méretű befektetéseket. Ezt az alapvetően Nyugat-
Európában lejátszódó folyamatot tőkefelhalmozásnak nevezzük, a kialakuló új gazdasági
berendezkedést pedig kapitalizmusnak. A kapitalizmusban már nem a földtulajdon, hanem a
befektetett pénz, a tőke vált a gazdaság központi elemévé.

A manufaktúrák j

A felfedezések következtében kialakult a világkereskedelem és az azt termékekkel ellátó ipar
Is. Ehhez ráadásul bőséges munkaerőt biztosított a vidéken végbemenő átalakulási folyamat,
amelynek nyomán a földjeiket vesztett jobbágyok a városokban kerestek maguknak
megélhetést.

Egyre többen helyezkedtek el bérmunkásként a céheket felváltó manufaktúrákban,
amelyekben a munkafolyamatokat részekre bontották. Így egy-egy embernek csak egy

munkafázist kellett ismernie, tehát kevésbé képzett, ezért olcsóbban felbérelhető munkásokkal
is elvégezhető volt a feladat. Az egyszerűbb módon folyó termelés a céhekhez képest ugyan
kevésbé jó minőségű árukat hozott létre, de sokkal nagyobb mennyiségben és jóval olcsóbban
tudta előállítani a termékeket.

A KORAI KAPITALZMUS (III)
Az első bankok j
A tökés/kapitalista gazdaság fejlődését nagyban elősegítették a bankok és az általuk nyújtott
hitclek.
A középkori Európában elsőként Észak-Itáliában alakult ki a pénzváltók, pénzkezelők, azaz
a bankárok hivatása.
A kereskedők a bankároknál elhelyezhették és átválthatták a pénzüket. Minderről hiteles
igazolást kaptak az adott bankártól.
A bankok azonban nemcsak kezelték a pénzeket, hanem kölcsönt is nyújtottak. A pénzt persze
idővel vissza kellett fizetnie az adósnak némi felárral: ezt nevezzük kamatnak.
A 16. századra a bankok Nyugat-Európában általánosan elterjedt intézményekké váltak. A
leghíresebb bankár családok a firenzei Mediciek és a német Fuggerek voltak.
Az első tőzsdék és részvénytársaságok
Az üzletkötések megkönnyítése céljából tőzsdék alakultak. A tőzsdék lehetővé tették, hogy
nagyobb mennyiségű áru cseréljen gazdát úgy, hogy a kereskedők az eladásra szánt termékből
csak mintát vittek magukkal.

Később már nemcsak árukkal, hanem bankjegyekkel, kötvényekkel (adósságlevelekkel) és
részvényekkel is kereskedtek a tőzsdéken.

Az első tőzsde Németalföldön jött létre 1531-ben Antwerpenben.

A vázolt fejlődéssel egy időben hatalmas kereskedőtársaságok, úgynevezett
részvénytársaságok jöttek létre. A társaságokat alapító kereskedők a tulajdonjogot annak
megfelelően osztották fel egymás között, hogy mennyi tőkét bocsátottak az alapításkor a
társaság részére. A haszonból is ennek arányában osztoztak.

A tulajdonjogot egy értékpapír, a részvény igazolta, amellyel kereskedni is lehetett.

Lehet benne hiba, mivel nem írtam. Egy online OCR-t használtam hozzá.
Itt az oldal, ha később is kell: https://www.newocr.com/
Feltöltesz egy fájlt, rányomsz, hogy preview, akkor még szűkítheted, mit vizsgáljon az adott képen, beállíthatod a nyelvet, forgathatod stb.
Majd rányomsz, hogy OCR, kicsit várni kell és az oldal alján ott lesz a szöveg.