Szia !

Mit kell tudni a prokariótáról és az eukarióta sejtről?

Önálló élőlény lehet akár egyetlen sejt is, mint például egy prokarióta baktérium vagy egy eukarióta egysejtű. A többsejtű eukariótákban a sejtek sejthalmazokba vagy szövetekbe, szervekbe, szervrendszerekbe rendeződnek és együtt alkotják a szervezetet.

A prokarióta sejt plazmáját sejthártya veszi körül, viszont a plazmájában az örökítőanyag szabadon helyezkedik el, nincs körülhatárolva. Prokarióták a baktériumok és a kékmoszatok.

Az eukarióta sejt plazmájában jól körülhatárolt sejtmag található, emellett számos egyéb sejtalkotó is csak erre a sejttípusra jellemző. A sejtplazma magas víztartalmú, kocsonyás anyag, a sejtben lévő terek elhatárolására biológiai membránok szolgálnak. A biológiai membránokat lipid kettősréteg alkotja, melyhez fehérjemolekulák is kapcsolódnak. A sejtplazmát kívülről borító memebrán a sejthártya. Prokariótáknál, gombáknál és növényeknél sejtfal veszi körül a sejtet, állati és emberi sejtek nem rendelkeznek sejtfallal. A sejtplazmában található endoplazmatikus membránrendszer a fehérjeszintés helye. A membránokon keresztül zajló anyagforgalamt nevezzük taranszportfolyamatoknak, ha ehhez energiára van szükség, aktív taranszportról beszélünk, ha energiabefektetés nélkül zajlik le, passzív teranszport történik. Az anyagszállítás egyik központja a Golgi-készülék.

A növényi sejt energiatermelő sejtszervecskéje a színtest, ugyanezt a szerepet az emberi és állati sejtekben a mitokondrium tölti be. Az eukarióta sejtmagot maghártya veszi körül, a magban található a magvacska. A sejtmagot magplazma tölti ki, a DNS a hozzá kapcsolódó fehérjékkel együtt alkotja a kromatin állományt, melynek kompkat megjelenési formái a kromoszómák.


Heterotróf az az organizmus, amely szerves anyagokat használ a túléléséhez szükséges kémiai energia biztosításához. A heterotrófokat konzumenseknek is nevezik a táplálékláncban, mert autotrófokat vagy más heterotrófokat fogyasztanak el hogy szerves szénforráshoz jussanak. Minden állat heterotróf a legtöbb gombával és sok baktériummal egyetemben. Néhány állat, például a korall szimbiotikus kapcsolatot építenek ki autotrófokkal és így jutnak hozzá a szerves szénhez. Vannak olyan parazita növények is, melyek részben vagy teljesen heterotróffá váltak. Léteznek húsevő növények, melyek állatokat fogyasztanak ezzel pótolva a nitrogénhiányt, ezek azonban autotrófok.

Ahhoz, hogy egy fajt heterotrófnak nevezzünk a szenet szerves molekulákból kell nyernie. Ha a nitrogént szerves forrásból nyeri, de az energiát nem, autorófnak minősül. Ha egy faj szerves forrásból nyeri a szenet akkor két altípus egyikébe tartozik:

fotoheterotróf – Az energiát fényből nyeri, de a szénforrása szerves anyag
kemoheterotróf – Az energiát szerves vagy szervetlen molekulák fogyasztásából nyeri és organikus forrásból szerzi a szenet.
A heterotrófia szó a görög heterosz (ἕτερος = más) és trofé (τροφή = étel) összetételéből származik


Az autotróf (görög eredetű szó autosz = "saját" és trophosz = "táplálkozás") organizmusok egyszerű szervetlen anyagokból bonyolult szerves vegyületek felépítésére képes szervezetek. Ezt vagy kemoszintézis vagy a napenergia felhasználásával érik el. Ide tartoznak azok a fotoszintézisre képes növények, amelyek a szerves vegyületek szintézise során fő forrásként a légköri szén-dioxidot használják, illetve azok a mikroorganizmusok, amelyek az anyagcseréhez szükséges energiát szervetlen anyagok oxidációja útján nyerik (kemotróf organizmusok).

Az autotrófok nélkülözhetetlenek, minden tápláléklánc alapját képezik. Ők képesek a mások által közvetlenül felhasználhatatlan energiaforrásokból, mint a napfény és a szervetlen molekulák az élővilágban szükséges energiahordozók, mint például szénhidrátok létrehozására. Ez a mechanizmus az elsődleges produkció. A heterotróf organizmusok az autotrófok elfogyasztásával jutnak hozzá az elkészített szerves anyaghoz, melyből a létfenntartáshoz szükséges energiát nyerik. Így a heterotrófoknak - ide tartozik az összes állat, majdnem az összes gomba és a legtöbb baktérium és protozoa - teljes egészében az autotrófoktól függ a túlélésük. A ragadozók is közvetve az autotróf szervezetekből szerzik a tápanyagaikat, hiszen az elfogyasztott növényevő heterotrófok az autotrófoktól nyerik saját szervezetük felépítéséhez szükséges anyagokat.