Szia !

Hogyan mutatják be a törzseket és a törzsfőket?

A törzsekhez a hét vezér neveit történetírói feltételezések alapján kapcsolják. Árpád a Megyer, Előd a Nyék, Tétény a Keszi, Huba a Kér, Kond a Kürtgyarmat, Tas a Jenő, Ond a Tarján törzs fejedelme. Ez az összekapcsolás azért problémás, mert míg a törzsek neveit kortárs, 10. század közepi forrás (De Administrando Imperio) őrizte meg, a fenti személynevek a krónikákban „dux” (vezér, herceg), Anonymusnál „fejedelmi személy” címmel csak a jóval később feljegyzett magyar hagyományban jelennek meg. A kutatás az Anonymustól „hétmagyar”-nak nevezett hét fejedelmi személyt pusztán a hetes szám azonossága alapján hozza kapcsolatba a hét törzzsel. Eltekintve attól a messzire vezető problémától, hogy a hét törzsnév nyolc névalakban őrződött meg máig helynevekben (a kürt és a gyarmat önállóan), a fenti személynevek semmiképpen sem lehetnek hitelesek a honfoglalás korára. Előd Kézainál és a krónikákban Álmos apja, személye egyébként ismeretlen. A hét vezérnév utólagos összeállítását bizonyítja Anonymus, Kézai és krónikáink eltérő vezérnévsorai. Anonymusnál Előd és fia Szabolcs, Cundu és fia Curzan, Ound és fia Ete, Tas és fia Lél, Huba, Tuhutum és fia Horca, unokái Gyula és Zombor. Kézainál Szabolcs, Gyula, Örs, Kund, Lel, Vérbulcsú. A krónikákban Szabolcs, Gyula, Kund, Lél, Vérbulcsú, Örs. Forrásaink szemlátomást a szájhagyományban élő 10. századi személynevekből válogattak, méghozzá, amint az ellentmondásokból jól látszik, önkényesen helyezgették őket ide-oda. Kund, Gyula és Horca nem személynevek, hanem a 10. századi magyar hármas fejedelemség kortárs forrásokból ismert fejedelmeinek méltóságjelölői, a két utóbbi pedig bizonyosan külön családhoz is tartozott. Curzan Árpád fejedelemtársának személyneve a honfoglalás idején, talán a gyula méltóság betöltője lehetett. Tas Árpád unokája volt, Lél Bulcsú 10. század közepi vezértársa. Bulcsú nem élt még a honfoglaláskor, a harka akkor apja, Kali (Kál) volt. Előd, Szabolcs, Ond, Ete, Huba, Tuhutum (török nyelvi ’kis herceg’) és Zombor személye kortárs forrásokból ismeretlen. Örs azonban Géza korában halt meg, így szintén nem honfoglalás kori szereplő. Nem egy időben élt személyekről van szó tehát, másrészt a krónikások személynévnek hitték a már régóta megszűnt méltóságjelölőket is. Tekintettel arra, hogy a mű a korabeli forrásokra erősen épít, hiányolható, hogy a törzsfőket ugyan többször is fejedelemnek mondják, de a törzsszövetséget vezető fejedelmek, a künde és a gyula, majd a harka, nem is kerül említésre. A késői magyar hagyomány túlzott hangsúlyt nyer a korabeli források kárára.


Sárossy Tibor: A hét vezér (Kőkapu/Nagyhuta, Zemplén megye) (Forrás: Mapio.net)

Hogyan mutatja be a film a magyar múlt ikonikus eseményét, a vérszerződést?

A törzsfők a törzsi tanács gyűlésére anakronisztikus módon Imre király-kori Árpád-sávos zászlókkal érkeznek, amelyek Györffy totem-törzsi koncepciója alapján állatfejekkel díszítettek. A tanács Anonymus szavaival dönt a vérszerződésről, a honfoglalásról. Az ok is anonymusi, a föld szűkössége, korszerű azonban a másik érv, a besenyő veszélyről és a Kárpátok kínálta védelemről. Felmerül újra az ősök nyugvóhelyén maradás szándéka, Árpád érvelése arról, hogy a Kárpátokon belül is őseik nyugodnak, újra az atillai örökség hangsúlyozása. A tanács döntése ügyes kompromisszumot tükröz Anonymus és a De Administrando Imperio közlései között. A veszélyes útra vezérlő fejedelemnek Álmost választják, akié az akarat, és akihez örökre szerződnek a törzsfők. De a tett, a kivitelezés Árpádé, az avar-kori nagyszentmiklósi kincs állatfejes edényébe anakronisztikus módon nyolc vezér folyatja vérét. A táltos meg is erősíti a hatalomnak Álmos fejedelem és fia, Árpád kezébe tételét, és az eskü is úgy szól, hogy mindig kettejük ivadékából választanak fejedelmet. A kortárs források nyújtotta képnek megfelel a magyar politikai szervezet „nemzet” ekkori létrejötte, amit hatásosan a lenyugvó Nap felé felszálló turul jelképez. A két fejedelem, Álmos és Árpád a film szerint „első az egyenlők között”, ami a meg sem említett Levedi vajda státusza volt valójában a törzsszövetség élén.

Árpádnak elsőként említett fia korabeli forrásban Liuntika néven szerepel (De Administrando Imperio). Régebben e személynevet Vazul Levente fiának nevével azonosították, így magyarázza már Marczali Henrik a Magyar Honfoglalás Kútfőiben. Újabban önálló névként finnugor (magyar) etimológiát tulajdonítanak neki. Vazul fia, Levente neve szláv eredetű lehet, ami ismerve a szoros, házassági szintű magyar kapcsolatokat a lengyelekkel és a keleti szlávokkal, nem meglepő. Mivel Liuntika nevének magyar etimológiája bizonytalan, hasonló magyar név későbbről sem ismert, magam nem tartom lehetetlennek a szláv eredetű Levente névvel való azonosságát. Talán a görög nyelvi átírás hibájáról van csak szó.


A nagyszentmiklósi aranykincs bikafejes ivócsanakja (Forrás: Wikipédia)

Hogyan mutatja be a film a honfoglalás eseményeit?

Az események a 894-re datálható bizánci követség bemutatásával indulnak. A film szerint a honfoglalásra készülődő magyarok ajánlották hosszú évekkel előbb a szövetséget, amit most a császár elfogad, a bolgárok ellen küldi őket, az átkelést a bizánci hajóhad biztosítja az Al-Dunán. Valójában a György barát folytatójánál fennmaradt híradás tanúsága szerint a bolgárok által megtámadott bizánciak ekkor előzmények nélkül kértek magyar segítséget, jóllehet a kortárs Fuldai Évkönyvek görög-magyar békekötésről írnak ekkor. Ez vagy pusztán szövetségüket jelenti, de utalhat korábbi összeütközésükre is. A filmben csak „bajuvár” fejedelemként megemlített Arnulf keleti frank királynál ekkor, 894-ben, görög követség járt. Arnulf már 892-ben segítségül hívta a magyarokat a morvák ellen, joggal gondolhatunk hát arra, hogy a morvák fő támogatói, a bolgárok meggyengítése céljából közvetítette a magyarok szövetségét Bölcs Leó császárnak. A honfoglalásra tudatosan készülő magyarok a görög szövetséget a film szerint a bolgárok lekötése miatt fogadják el, holott ez aligha lehet valós. A magyarok számítanak a besenyők támadására is (!), időt akarnak nyerni, a terv szerint a besenyők már csak szállásaik hűlt helyét fogják találni. Előd népe indul a Kárpát-medencébe, Levente Bulgáriába, Árpád Kijevbe megy, az új hazában találkoznak, jól szervezett katonai akciót sejtet a film. A szerzők a valós történelmi adatokat a tudatos honfoglalás késői legendájával ügyesen kombinálják össze. A beköltözés bemutatása nagy csapat lóval, szürke marhák, kecskék hajtásával, szekerek nehéz útjával a sáros utakon, folyókon átkeléssel egy nomád nép tömegeinek tudatos honfoglalását érzékelteti. A besenyők már menet közben támadnak, nagy a harc, jelentős a veszteség mindkét oldalon. Hiteles a veszteségek hangsúlyozása, és az is, hogy Árpád maga vezeti a besenyők elleni harcot. A besenyők szerepe a magyar honfoglalásban régi vita tárgya, bár a kutatók többsége elfogadja kulcsszerepüket. Tény, hogy kortárs és egymástól független források (Regino, De Administrando Imperio, a muszlim szerzők közül al-Mascūdī és az Óorosz Évkönyvek) a szállásaikról a nomád úzok (oguzok) által elűzött besenyők támadásáról szólnak, akik menekülve is képesek voltak új szálláshelyet foglalni maguknak, akár csak utána, a szintén menekülő magyarok a morváktól, a Kárpát-medencében.

Árpád személyes, harc nélküli béke– és szövetségkötése Oleggel, a Kijevi Rusz fejedelmével, a ruszok és a magyarok régi kereskedelmi kapcsolata, az úzok (!) önkéntes csatlakozása, útvágásuk a sűrű erdőkön keresztül a magyaroknak, egészen egyedi keverése a forrásoknak. A történet teljes egészében Anonymusé, aki a 12. századi oroszokkal és kunokkal fennállt magyar kapcsolatok alapján rajzolta ezt a képet. Ennek realizálása Oleggel, az úzokkal csata helyett békés érintkezéssel éppen ellentétes Anonymus történetével. Az úzok Anonymus kunjai (cumani) helyett aligha jöhetnek szóba, hiszen ők akkoriban még a Kaszpi-tenger északi partvidékén éltek, a kazároktól keletre, a besenyők régi szállásterületén. A filmben a kunok nyilvánvalóan anakronisztikus szerepeltetésének elkerülése miatt jelennek meg, a besenyőkön kívül csak ők maradtak. Más kérdés, hogy az egész anonymusi történet 12. századi események szimbolikus megjelenítése, így a honfoglalás rekonstrukciójára bizonytalan mértékben alkalmas.


Munkácsy Mihály: Honfoglalás (részlet) (Forrás: mek.oszk.hu)

A film több momentuma utal a magyarság és a kereszténység kapcsolatára. Mit mondanak erről a források?

A film szerint a Kárpátokon áttörő magyarok útjába akad Szent Metód, akit Árpádhoz vezetnek. A szent korabeli legendája az Al-Dunához teszi a találkozást és nem jelöli meg a magyar fejedelmet név szerint. Időpontja is korábbi a honfoglalásnál, 882–885 tájára teszi a kutatás, Metód utóbbi időpontban meg is halt. A honfoglalás Szuzdal–Kijev–Verecke útvonala anonymusi elképzelés, valószínűleg ez köszön vissza a krónikák azonos útvonalában. Régi probléma, hogy a krónikákban szereplő erdélyi beköltözés hogyan illeszthető e képbe. Anonymus 12. századi események, a szuzdali és a kijevi fejedelem, Jurij Dolgorukij, Borics és II. Géza küzdelme jegyében ábrázolja a király nagyapjának, a nemzetségősként azonosított Álmos herceg diadalát ellenfeleik felett. Ahogy az események, az útvonal sem valós a honfoglalás korára nézve. Az erdélyi útvonal, illetve Metód legendája nyomán az al-dunai beköltözés, a szintén kortárs forrásból ismert bolgár-magyar háborúval megerősítve, tükrözheti inkább az egykori valóságot. Metód békés fogadtatása, a magyarok érzékenysége a kereszténység tanaira, kortárs forrásokon alapszik, a magyarok fél évszázados Fekete-tenger vidéki jelenléte elképzelhetővé is teszi régebbi ismereteiket a kereszténységről. A nomádok türelme és érdeklődése jól ismert a tételes vallások iránt. Erre utal a bezdédi tarsolylemez kereszt szimbóluma és a filmben Árpád mellkeresztje egyaránt. A mellkereszt a filmben az ősök sírjait jelző kopjafákkal együtt tűnik fel, így az őshazától, az ősi vallástól történő elbúcsúzás szimbólumává válik. A magyar fejedelemség létrejötte időben igen közel áll Metód testvére, Konstantin–Cirill 861-es kazáriai útjához, az ottani hitvitához. A kazár elit zsidó hitének ekkori megerősödéséhez kötik többen a kabarok kiválását és magyarokhoz csatlakozását. A Krímben Konstantin is találkozik legendája szerint a magyarokkal, akik a későbbi esethez hasonlóan nem bántják a szentet, sőt imáit meghallgatva békésen elkísérik őt a kazárokhoz. A magyarok tehát valóban megismerhették a kereszténységet ekkor, de közelebbről csak már a 10. századi Kárpát-medencében, ahol gyermeksírokból sok mellkeresztet ismerünk, amint legutóbb Révész Éva bemutatta, és az írott források is tudnak bizánci térítésről, igaz, csak 950 tájától.

Hogyan ábrázolják a korabeli magyarság életmódját?

Már a film nyitóképe is ménest hajtó lovasokat jelenít meg, a magyarok korabeli nomád életmódját hatásosan érzékeltetve. A bevágások ősi magyar állatfajtákként jelenítik meg a lovakat, a szürke marhákat, a kecskéket és a pulit. A fajtaösszetétel megfelel a nomád állattartásnak, bár a szürke marha nem korabeli fajta. Régi néprajzi elképzelés az alföldi rideg állattartás nomád, honfoglalás-kori előzménye, ám az utóbbi évtizedek kutatásai kiderítették, hogy a török hódoltság korának pusztásodási folyamatai eredményezték a rideg állattartás kialakulását. A középkori Alföldön sűrű faluhálózat létezett, gyökerei a régészeti adatok alapján az avar-korra nyúlnak vissza. Az alföldi nép 10. századi félnomád vagy már letelepülés közeli életmódját nem az írott források alapján (muszlim, görög, szláv és latin szerzők egyaránt) nomád életmódú és harcmodorú magyarság alakíthatta ki, hanem a nagy számban helyben talált avar-kori, elsősorban török, az alföldeken talán szórványosan kétnyelvű, török és szláv nyelvű lakosság. Ennek életmódja a régészeti leletek alapján pontosan megfelel a belterjes állattartás, föld- és szőlőművelés csuvasos török (és szláv) eredetű magyar terminológiájának. Sokkal inkább e népesség helyben maradásával magyarázhatjuk a magyarság gyors életmódváltását, mintsem a kelet-európai steppén eltöltött, az írott és régészeti adatok szerint is rövid, mintegy fél évszázadnyi idővel. Elődeink ezen időszakot követően is nomád módra éltek és harcoltak, ahogy azt a besenyő támadás átvészelése, a dinamikus, erőt, szervezettséget mutató honfoglalás és a következő bő fél évszázad zsákmányszerző hadjáratai mutatják. A film főhősei régészeti adatok alapján megalkotott, hiteles honfoglalás-kori öltözete sokat emel a film színvonalán. Az életképek jurtákkal, lovasokkal, főzéssel, szállások körüli tevékenységekkel, nyergesmesterrel, solymászattal, vadászattal nagyon életszerűek, szinte régészeti skanzent idéznek.

Hogyan ábrázolja a film a magyarok megérkezését Pannóniába?

Árpád egy kővárban fogadja a magyarokat már váró székelyek küldöttségét. Ez világos célzás a krónikák hét erdélyi várára, illetve az őslakos székelyekkel Anonymusra. Álmos önkéntes távozása, eltűnése a ködben, ügyes elkerülése feláldozása krónikai történetének, amely amúgy sem valóságos, inkább bibliai, mózesi párhuzam. Árpád pajzsra emelve vezérlő fejedelemmé választása az új haza határán, kortárs forrás (De Administrando Imperio) reális információján nyugszik, bár eredeti, etelközi környezetéből önkényesen áthelyezve. Hatásos mondai kép a hazát ekkor szavaival a nép nevében birtokba vevő Árpád elvezetése egy régi szálláshelyhez a csodaszarvas által. Árpád és a hét vezér szeri országgyűlése a törzsek, a székelyek és a határok helyének kijelöléséről anonymusi gondolat, korabeli forrás nem támasztja alá. Ilyen gyűléseket I. Béla és unokája, II. Béla tartott elsőként, Anonymus előképei ezek lehettek. Anonymus szavai hatásosan zárják a filmeposzt: „Ha nem hisztek az én írásomnak, higgyetek a regösök énekeinek és a parasztok mondáinak, akik a magyarok vitézi tetteit mindmáig nem hagyták feledésbe merülni.” A film Demjén Ferenc által énekelt dala (zene és szöveg: Koltay Gergely) szintén a hazatérést sugallja, a három hegy motívuma a magyar címerre, az égig érő fa pedig a magyar népmesékre utal, egyúttal a világfa ősi nomád motívumára, amely avar-kori temetkezésből is ismert, így valóban az új haza népével való rokonság jelképe. Szép, az Árpád-kori magyar nyelvet idézi az Ómagyar Mária-siralomból kölcsönzött „világnak világa, virágnak virága” fordulat.

A századokkal későbbi hagyományok kortárs forrásokkal egyenértékűnek tekintése a történész számára ugyan zavaró, ám általánosságban elmondható a filmről a magyar hagyomány és a korabeli források kiegyensúlyozott használa