Keresés

Keresendő kifejezés:

Toplista

Toplista
  • betöltés...

Segítség!

Ahhoz, hogy mások kérdéseit és válaszait megtekinthesd, nem kell beregisztrálnod, azonban saját kérdés kiírásához ez szükséges!

Reformáció rövid esszé

26
Sos valaki segítsen,nagyon nem értem mia feladot
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
0
Középiskola / Történelem

Válaszok

1
Szia ! Erre gondolsz ?

Az 1830-as évek: a reformkor kezdete

A LIBERÁLIS ELLENZÉK
• Széchenyi példája nyomán megszerveződött egy liberális nemesi réteg, amelynek
célja az egész ország megreformálása (persze a konkrét reformok terén már eltérnek
a vélemények)
• a reformok legfőbb ellenfele Bécs: itt I. Ferenc után fia, a gyengeelméjű V.
Ferdinánd uralkodik (1835-48), aki helyett a konzervatív Metternich
kancellár irányítja a birodalmat - a liberálisok tehát általában ellenzékben vannak
• a '30-as és '40-es években rendszeresen vannak országgyűlések: 1832-36, 1839-40,
1843-44, 1847-48 (az utolsó rendi országgyűlés) - ezeket reformországgyűléseknek
nevezzük, mert országos problémákra keresnek megoldásokat és több korszakalkotó
törvény születik ekkor
A REFORMELLENZÉK VEZETŐ ALAKJAI
b. Wesselényi Miklós (1796-1850)
• erdélyi arisztokrata (Zsibón szül.)
• Széchenyi barátja volt - közös reformelképzelések, de később elhidegülnek
• műve: Balítéletek (1831; témája a jobbágyfelszabadítás, cenzúra miatt külföldön
jelenik meg)
• Bécs perbe fogja, országos ellenállás miatt szabadlábon védekezhet
• 1838: pesti árvíz idején menti az embereket („az árvízi hajós”)
• 3 év börtönre ítélik, ekkorra már teljesen megvakult
• Pesten hal meg 1850-ben
Kölcsey Ferenc (1790-1838)
• az 1832-36-os országgyűlésen Szatmár megye követeként a reformpártiak vezére, de
a vármegyéje menet közben megváltoztatja a követutasítását, ezért lemond
• fő műve: Himnusz (1823)
Deák Ferenc (1803-76)
• Zala megyei ügyvéd, szintén az 1832-36-os országgyűlésen lép színre
• jogi tudása miatt az ellenzék egyik vezéralakja

• részt vesz az Ellenzéki Párt szervezésében, az első felelős kormány igazságügy-
minisztere

• a forradalom bukása után visszavonul, de ő marad az ellenzék vezére
• legnagyobb szerepe az 1867-es kiegyezés létrehozása

A JOBBÁGYKÉRDÉS
• a '30-as években a legfontosabb probléma a jobbágyok helyzete volt
• 1831: kolerajárvány tör ki a Felvidéken (indiai eredetű betegség), ez
parasztfelkelésbe torkollik, amit a katonaság lever
• ezzel a jobbágykérdés előtérbe kerül (a nemesség rádöbben, hogy ha nem oldják meg
a problémát, az csak súlyosbodni fog), az 1832-36-os országgyűlésen erről folyik a
vita (Kölcsey, Wesselényi)
• a reformpártiak javaslata az önkéntes örökváltság: a jobbágy egyszeri összeggel
örökre megváltja a feudális szolgáltatásokat, cserébe tulajdonába kerül a
jobbágytelke, szerszámai, állatai stb. - az alsótábla megszavazza, de I. Ferenc
visszautasítja
• végül a következő országgyűlésen, 1840-ben iktatják törvénybe




Vagy erre ?

A reformáció
A reformáció közvetlen kiváltó oka az ún. búcsúcédulák árusítása volt. A belőlük származó jövedelemből fedezték a Vatikán óriási építési költségeit. A búcsúcédula megvásárlása ellenében a pápa elengedte az egyházi büntetést Þ búcsúcédula = bűnbocsánat pénzért. Luther Márton, Ágoston-rendi szerzetes ezen felháborodva 1517. október 31-én kiszegezte tanait Wittenberg vártemplomának kapujára:
- bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg Þ egyedül a hit által üdvözül az ember
- nincs szükség költséges szertartásokra, hatalmas egyházi vagyonra, a pápai hatalomra
- helyeselte a gyónás és szerzetesség eltörlését, az egyházi birtokok világi kézbe adását
Luthert eretnekséggel vádolták, mire ő elfordult Rómától. Az 1521-es wormsi birodalmi gyűlésen Luthert tanai visszavonására szólították fel. Válasza: győzzék meg a Biblia alapján. Kiközösítették (wormsi ediktum). Luther elutasította a kiközösítést. Bölcs Frigyes vette védelembe, Wartburg várában élt álnéven (itt fordította németre a Bibliát, megteremtve ezzel e német irodalmi nyelv alapjait). A reformáció eszméi gyorsan terjedtek. Végül az 1529-es speyeri birodalmi gyűlésen a római katolikus egyházhoz és a császárhoz hű fejedelmek kimondták, hogy Luther követői megmaradhatnak hitükben, de nem terjeszthetik. Luther követői ez ellen protestáltak (= tiltakoztak Þ protestánsok): lelkiismereti kérdésben minden ember maga dönt.
Az augsburgi birodalmi gyűlésen (1530.) a protestánsok kiadták az ágostai hitvallást, mely a lutheri evangélikus egyház elveit rögzíti. Luther halálával (1546.) kitört a vallásháború. S bár a császár serege legyőzte a protestáns hadakat, mégis kénytelen volt engedni ® 1555-ben megkötötték az augsburgi vallásbékét:
- protestáns vallás létjogosultsága, katolikusok és protestánsok kötelesek egymással békében élni
- „akié a föld, azé a vallás” -elv
- a lutheránusok megtarthatták azokat a földeket, amiket korábban elfoglaltak
A reformáció irányzatai
Evangélikus egyház
Luther követőiből alakult az evangélikus egyház. A vallás szabaddá és személyessé vált. Értékessé nyilvánította a polgári foglalkozásokat is. Elvetette az átlényegülés tanát, miszerint a mise folyamán a kenyérből Krisztus teste lesz. Megszünteti a cölibátust. A bűnbocsánat Isten kegyelmétől függ, és nem az aszkézistől. A katolikus egyház szervezetét elvetik. Gyülekezetek alakulnak, élükön a lelkipásztor. Helyeselte a gyónás és a szerzetesség eltörlését. Nincs szükség hatalmas egyházi vagyonra sem.

Református (kálvinista) egyház
Ulrich Zwingli zürichi lelkész a svájci reformáció vezetője. Tanításai még inkább a polgárság érdekeit szolgálják. Halála után a mozgalom irányítása Kálvin János kezébe került. Elvei miatt elűzik Franciaországból, Bázelbe megy. 1536-ban kiadta „A keresztény vallás tanítása” című művét, mely a reformáció alapelveit foglalja össze. Később Genfbe kerül, ahol élénk a kereskedelem, s a polgárság fogékony a protestáns tanokra. Prédikátor lesz, majd megkezdi egyháza szervezését, konzisztóriumot alapít presbiterekből és lelkészekből a város irányítására. Kálvin abszolút hatalomra tett szert, diktátorként irányította a várost 1564-ig. Kíméletlenül üldözi a más vallásúakat.
A református egyház a Biblián alapul, elveti a katolikus hagyományokat. Hirdette a predesztinációt, azaz eleve elrendelés tanát: Isten mindenkit eleve elrendelt üdvösségre vagy kárhozatra, s ez független a jó és rossz cselekedetektől. Ezért elvetik az aszkézist, a böjtöt, és a tisztító tűzről szóló katolikus tanítást. Minden munkát egyenértékűnek nyilvánítanak, melyeket Isten dicsőségére kell végezni. A siker a kiválasztottság jele. Olcsó egyház, nincs fényűzés, a templomokat nem díszítik, a puritán egyház jobban megfelelt a polgárság érdekeinek.Az ellenreformáció
Katolikus mozgalom a reformáció visszaszorítására. Megújulása a tridenti zsinattal kezdődik (1545-63): betiltották a búcsúcédulák árusítását, papnevelő intézeteket állítottak fel, újjászervezték az inkvizíciót, kiadták az In–dexet (tiltott könyvek jegyzéke), megújították az egyházfegyelmet, a püspököknek egyházmegyéikben kellett tartózkodniuk, vigyázni papjaik erkölcseire. Nagy szerepe volt az 1540-ben alapult jezsuita rendnek.
Az ismét megerősödő katolikus egyház ugyanazokkal a szellemi fegyverekkel lépett porondra (iskolák, könyvek, nyomdák), amelyekkel korábban a reformáció.
0