Keresés


Toplista

Toplista
  • betöltés...

Magántanár kereső

Ha szívesen korrepetálnál, hozd létre magántanár profilodat itt.
Ha diák vagy és korrepetálásra van szükséged, akkor regisztrálj be és írd meg itt, hogy milyen tantárgyban!

Energia felhasználások,10.osztály

267
Jó napot!
Kéne írnom egy kétoldalas fogalmazást azon a címen hogy "A fenntarthatóság".
Valaki tudna segíteni ebben a feladatban?
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
Energia felhasználások, Fenntarthatóság
0
Középiskola / Kémia

Válaszok

1
Ha kézzel írottan kérik, próbáld meg lerövidíteni.

Az energia fenntarthatóság:

Az energiafelhasználás akkor tekinthető fenntarthatónak, ha a jelen igényeit kielégíti anélkül, hogy a jövő nemzedékek igényeit veszélyeztetné. A fenntartható energia definíciói jellemzően tartalmazzák a környezeti szempontokat, mint például az üvegházhatású gázok kibocsátása, valamint a társadalmi és gazdasági szempontokat, mint például az energiaszegénység. A megújuló energiaforrások, mint például a szél-, a víz-, a nap- és a geotermikus energia általában sokkal fenntarthatóbbak, mint a fosszilis energiaforrások. Egyes megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projektek, például az erdők kiirtása bioüzemanyagok előállítása céljából, azonban súlyos környezeti károkat okozhatnak. A nem megújuló energiaforrások szerepe ellentmondásos. Az atomenergia alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrás, és a szél- és napenergiához hasonló biztonsági adatokkal rendelkezik, de fenntarthatósága vitatott a nukleáris fegyverek elterjedésével, a radioaktív hulladékkal és a balesetekkel kapcsolatos aggodalmak miatt. A szénről a földgázra való átállás környezetvédelmi előnyökkel jár, de késleltetheti a fenntarthatóbb lehetőségekre való átállást. Az erőművekbe beépíthető szén-dioxid-leválasztó és -tároló technológia a szén-dioxid-kibocsátás eltávolítására alkalmas, de drága, és eddig ritkán alkalmazták.A 85%-ban fosszilis tüzelőanyagokra épülő globális energiarendszer felelős az éghajlatváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint 70%-áért. Több mint 750 millió ember nem jut elektromos áramhoz, és több mint 2,6 milliárd ember főzéshez olyan szennyező tüzelőanyagokra szorul, mint a fa vagy a faszén. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának a Párizsi Megállapodásnak megfelelő szintre való csökkentése az energiatermelés, -elosztás, -tárolás és -fogyasztás módjának rendszerszintű átalakítását teszi szükségessé. Mivel a fosszilis tüzelőanyagok és a biomassza elégetése jelentős mértékben hozzájárul a légszennyezéshez, amely becslések szerint évente 7 millió ember halálát okozza, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiarendszerre való áttérésnek komoly járulékos előnyei lennének az emberi egészség szempontjából. Az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó forgatókönyvek olyan utakat írnak le, amelyek során a világ gyorsan áttér az alacsony kibocsátású villamosenergia-termelő módszerekre, kevésbé támaszkodik a tüzelőanyagok elégetésére, és helyette inkább a villamos energiára támaszkodik. Egyes energiaigényes technológiák és folyamatok esetében, amelyeket nehéz villamosítani, számos forgatókönyv az alacsony kibocsátású energiaforrásokból előállított hidrogén üzemanyag növekvő szerepét írja le. A változó megújuló energia nagyobb részarányának befogadásához az elektromos hálózatoknak rugalmasságra van szükségük az olyan infrastruktúrák, mint például az energiatárolás révén. A kibocsátások mélyreható csökkentése érdekében az energiát felhasználó infrastruktúrát és technológiákat, például az épületeket és a közlekedési rendszereket úgy kell átalakítani, hogy tiszta energiaformákat használjanak, és energiát takarítsanak meg. Az energiával kapcsolatos üvegházhatású gázkibocsátás megszüntetésének néhány kritikus technológiája még nem kiforrott. 2019-ben a szél- és napenergiaforrások a világ villamosenergia-termelésének 8,5%-át adták, és ez az arány gyorsan nőtt, miközben a költségek csökkentek, és az előrejelzések szerint tovább csökkennek. Az IPCC becslése szerint 2016 és 2035 között a világ GDP-jének 2,5%-át kellene évente az energiarendszerbe fektetni ahhoz, hogy a globális felmelegedést a . Az energiarendszer átalakítását elősegítő, jól megtervezett kormányzati politikák egyszerre csökkenthetik az üvegházhatású gázok kibocsátását és javíthatják a levegő minőségét, és sok esetben az energiabiztonságot is növelhetik. A szakpolitikai megközelítések közé tartozik a szén-dioxid-árképzés, a megújuló portfólió-szabványok, a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetése, a villamosítás és a fenntartható közlekedés támogatására szolgáló infrastruktúra fejlesztése, valamint az új tiszta energiát hasznosító technológiák kutatásának, fejlesztésének és demonstrációjának finanszírozása. Fogalom meghatározások és háttér Fogalom meghatározások Az ENSZ Brundtland-bizottsága 1987-ben kiadott Közös jövőnk című jelentésében leírta a fenntartható fejlődés fogalmát, amelynek egyik kulcsfontosságú eleme az energia. A fenntartható fejlődést olyan fejlődésként határozta meg, amely "kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek képességét saját szükségleteik kielégítésére". A fenntartható fejlődésnek erre a leírására azóta a fenntartható energia számos definíciója és magyarázata hivatkozik.A fenntarthatóság fogalmának az energiára való alkalmazására vonatkozó egyetlen értelmezése sem nyert világszintű elfogadást.A környezeti dimenzió magában foglalja az üvegházhatású gázok kibocsátását, a biológiai sokféleségre és az ökoszisztémákra gyakorolt hatásokat, a veszélyes hulladékok és mérgező anyagok kibocsátását, a vízfogyasztást és a nem megújuló erőforrások kimerülését. A társadalmi kérdések közé tartozik a megfizethető és megbízható energiához való hozzáférés minden ember számára, a munkavállalók jogai és a földhöz való jog. Az éghajlatváltozásról szóló nemzetközi párizsi megállapodás célja, hogy a globális felmelegedést jóval 1,5 °C alatt, lehetőleg 1,5 °C-ra korlátozza; e cél elérése érdekében a kibocsátásokat a lehető leghamarabb csökkenteni kell, és a 21. század második felében el kell érni a nettó nullát. A fosszilis tüzelőanyagok és a biomassza elégetése a légszennyező anyagok egyik fő forrása. A szén elégetésekor olyan gázok szabadulnak fel, amelyek talajközeli ózont és savas esőt képeznek, különösen, ha a szenet nem tisztítják meg az égetés előtt. A légszennyezés a nem fertőző betegségek okozta halálozás második vezető oka. A világ lakosságának mintegy 91%-a olyan légszennyezettségi szintek mellett él, amelyek meghaladják az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott határértékeket. A WHO becslése szerint a kültéri légszennyezés évente 4,2 millió halálesetet okoz.A szennyező tüzelőanyagokkal, például fával, állati trágyával, szénnel vagy kerozinnal való főzés felelős a beltéri légszennyezés majdnem teljes mértékéért, ami becslések szerint évente 1,6-3,8 millió halálesetet okoz, és jelentősen hozzájárul a kültéri légszennyezéshez is. Az egészségre gyakorolt hatások elsősorban a nőkre, akik valószínűleg a főzésért felelősek, és a kisgyermekekre koncentrálódnak. A környezeti hatások túlmutatnak az égés melléktermékein. A tengeren kiömlő olaj károsítja a tengeri élővilágot, és tüzeket okozhat, amelyek mérgező kibocsátásokat szabadítanak fel. A globális vízfelhasználás mintegy 10%-át az energiatermelésre fordítják, főként a hőerőművek hűtésére. A száraz régiókban ez hozzájárul a vízhiányhoz. A bioenergia-termelés, a szénbányászat és -feldolgozás, valamint az olajkitermelés szintén nagy mennyiségű vizet igényel. 2019-ben 770 millió ember, akiknek háromnegyede a Szaharától délre fekvő Afrikában él, nem jut villanyáramhoz. A legkevésbé fejlett országokban az energiához való hozzáférés javítása és az energia tisztábbá tétele kulcsfontosságú az ENSZ 2030-ig szóló fenntartható fejlődési céljai többségének eléréséhez, amelyek az éghajlati fellépéstől a nemek közötti egyenlőségig terjednek. A 7. fenntartható fejlődési cél 2030-ra "mindenki számára megfizethető, megbízható, fenntartható és korszerű energiához való hozzáférést" szorgalmaz. Energiatakarékosság A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint az energiahatékonyság növelésével a Párizsi Megállapodás céljainak teljesítéséhez szükséges üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentés 40%-a érhető el.Az energia a készülékek, járművek, ipari folyamatok és épületek műszaki hatékonyságának növelésével takarítható meg.

Módosítva: 2 éve
1