Keresés

Keresendő kifejezés:

Toplista

Toplista
  • betöltés...

Segítség!

Ahhoz, hogy mások kérdéseit és válaszait megtekinthesd, nem kell beregisztrálnod, azonban saját kérdés kiírásához ez szükséges!

Energia felhasználások,10.osztály

53
Jó napot!
Kéne írnom egy kétoldalas fogalmazást azon a címen hogy "A fenntarthatóság".
Valaki tudna segíteni ebben a feladatban?
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
Energia felhasználások, Fenntarthatóság
0
Középiskola / Kémia

Válaszok

1
Ha kézzel írottan kérik, próbáld meg lerövidíteni.

Az energia fenntarthatóság:

Az energiafelhasználás akkor tekinthető fenntarthatónak, ha a jelen igényeit kielégíti anélkül, hogy a jövő nemzedékek igényeit veszélyeztetné. A fenntartható energia definíciói jellemzően tartalmazzák a környezeti szempontokat, mint például az üvegházhatású gázok kibocsátása, valamint a társadalmi és gazdasági szempontokat, mint például az energiaszegénység. A megújuló energiaforrások, mint például a szél-, a víz-, a nap- és a geotermikus energia általában sokkal fenntarthatóbbak, mint a fosszilis energiaforrások. Egyes megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projektek, például az erdők kiirtása bioüzemanyagok előállítása céljából, azonban súlyos környezeti károkat okozhatnak. A nem megújuló energiaforrások szerepe ellentmondásos. Az atomenergia alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrás, és a szél- és napenergiához hasonló biztonsági adatokkal rendelkezik, de fenntarthatósága vitatott a nukleáris fegyverek elterjedésével, a radioaktív hulladékkal és a balesetekkel kapcsolatos aggodalmak miatt. A szénről a földgázra való átállás környezetvédelmi előnyökkel jár, de késleltetheti a fenntarthatóbb lehetőségekre való átállást. Az erőművekbe beépíthető szén-dioxid-leválasztó és -tároló technológia a szén-dioxid-kibocsátás eltávolítására alkalmas, de drága, és eddig ritkán alkalmazták.A 85%-ban fosszilis tüzelőanyagokra épülő globális energiarendszer felelős az éghajlatváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint 70%-áért. Több mint 750 millió ember nem jut elektromos áramhoz, és több mint 2,6 milliárd ember főzéshez olyan szennyező tüzelőanyagokra szorul, mint a fa vagy a faszén. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának a Párizsi Megállapodásnak megfelelő szintre való csökkentése az energiatermelés, -elosztás, -tárolás és -fogyasztás módjának rendszerszintű átalakítását teszi szükségessé. Mivel a fosszilis tüzelőanyagok és a biomassza elégetése jelentős mértékben hozzájárul a légszennyezéshez, amely becslések szerint évente 7 millió ember halálát okozza, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiarendszerre való áttérésnek komoly járulékos előnyei lennének az emberi egészség szempontjából. Az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó forgatókönyvek olyan utakat írnak le, amelyek során a világ gyorsan áttér az alacsony kibocsátású villamosenergia-termelő módszerekre, kevésbé támaszkodik a tüzelőanyagok elégetésére, és helyette inkább a villamos energiára támaszkodik. Egyes energiaigényes technológiák és folyamatok esetében, amelyeket nehéz villamosítani, számos forgatókönyv az alacsony kibocsátású energiaforrásokból előállított hidrogén üzemanyag növekvő szerepét írja le. A változó megújuló energia nagyobb részarányának befogadásához az elektromos hálózatoknak rugalmasságra van szükségük az olyan infrastruktúrák, mint például az energiatárolás révén. A kibocsátások mélyreható csökkentése érdekében az energiát felhasználó infrastruktúrát és technológiákat, például az épületeket és a közlekedési rendszereket úgy kell átalakítani, hogy tiszta energiaformákat használjanak, és energiát takarítsanak meg. Az energiával kapcsolatos üvegházhatású gázkibocsátás megszüntetésének néhány kritikus technológiája még nem kiforrott. 2019-ben a szél- és napenergiaforrások a világ villamosenergia-termelésének 8,5%-át adták, és ez az arány gyorsan nőtt, miközben a költségek csökkentek, és az előrejelzések szerint tovább csökkennek. Az IPCC becslése szerint 2016 és 2035 között a világ GDP-jének 2,5%-át kellene évente az energiarendszerbe fektetni ahhoz, hogy a globális felmelegedést a . Az energiarendszer átalakítását elősegítő, jól megtervezett kormányzati politikák egyszerre csökkenthetik az üvegházhatású gázok kibocsátását és javíthatják a levegő minőségét, és sok esetben az energiabiztonságot is növelhetik. A szakpolitikai megközelítések közé tartozik a szén-dioxid-árképzés, a megújuló portfólió-szabványok, a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetése, a villamosítás és a fenntartható közlekedés támogatására szolgáló infrastruktúra fejlesztése, valamint az új tiszta energiát hasznosító technológiák kutatásának, fejlesztésének és demonstrációjának finanszírozása. Fogalom meghatározások és háttér Fogalom meghatározások Az ENSZ Brundtland-bizottsága 1987-ben kiadott Közös jövőnk című jelentésében leírta a fenntartható fejlődés fogalmát, amelynek egyik kulcsfontosságú eleme az energia. A fenntartható fejlődést olyan fejlődésként határozta meg, amely "kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek képességét saját szükségleteik kielégítésére". A fenntartható fejlődésnek erre a leírására azóta a fenntartható energia számos definíciója és magyarázata hivatkozik.A fenntarthatóság fogalmának az energiára való alkalmazására vonatkozó egyetlen értelmezése sem nyert világszintű elfogadást.A környezeti dimenzió magában foglalja az üvegházhatású gázok kibocsátását, a biológiai sokféleségre és az ökoszisztémákra gyakorolt hatásokat, a veszélyes hulladékok és mérgező anyagok kibocsátását, a vízfogyasztást és a nem megújuló erőforrások kimerülését. A társadalmi kérdések közé tartozik a megfizethető és megbízható energiához való hozzáférés minden ember számára, a munkavállalók jogai és a földhöz való jog. Az éghajlatváltozásról szóló nemzetközi párizsi megállapodás célja, hogy a globális felmelegedést jóval 1,5 °C alatt, lehetőleg 1,5 °C-ra korlátozza; e cél elérése érdekében a kibocsátásokat a lehető leghamarabb csökkenteni kell, és a 21. század második felében el kell érni a nettó nullát. A fosszilis tüzelőanyagok és a biomassza elégetése a légszennyező anyagok egyik fő forrása. A szén elégetésekor olyan gázok szabadulnak fel, amelyek talajközeli ózont és savas esőt képeznek, különösen, ha a szenet nem tisztítják meg az égetés előtt. A légszennyezés a nem fertőző betegségek okozta halálozás második vezető oka. A világ lakosságának mintegy 91%-a olyan légszennyezettségi szintek mellett él, amelyek meghaladják az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott határértékeket. A WHO becslése szerint a kültéri légszennyezés évente 4,2 millió halálesetet okoz.A szennyező tüzelőanyagokkal, például fával, állati trágyával, szénnel vagy kerozinnal való főzés felelős a beltéri légszennyezés majdnem teljes mértékéért, ami becslések szerint évente 1,6-3,8 millió halálesetet okoz, és jelentősen hozzájárul a kültéri légszennyezéshez is. Az egészségre gyakorolt hatások elsősorban a nőkre, akik valószínűleg a főzésért felelősek, és a kisgyermekekre koncentrálódnak. A környezeti hatások túlmutatnak az égés melléktermékein. A tengeren kiömlő olaj károsítja a tengeri élővilágot, és tüzeket okozhat, amelyek mérgező kibocsátásokat szabadítanak fel. A globális vízfelhasználás mintegy 10%-át az energiatermelésre fordítják, főként a hőerőművek hűtésére. A száraz régiókban ez hozzájárul a vízhiányhoz. A bioenergia-termelés, a szénbányászat és -feldolgozás, valamint az olajkitermelés szintén nagy mennyiségű vizet igényel. 2019-ben 770 millió ember, akiknek háromnegyede a Szaharától délre fekvő Afrikában él, nem jut villanyáramhoz. A legkevésbé fejlett országokban az energiához való hozzáférés javítása és az energia tisztábbá tétele kulcsfontosságú az ENSZ 2030-ig szóló fenntartható fejlődési céljai többségének eléréséhez, amelyek az éghajlati fellépéstől a nemek közötti egyenlőségig terjednek. A 7. fenntartható fejlődési cél 2030-ra "mindenki számára megfizethető, megbízható, fenntartható és korszerű energiához való hozzáférést" szorgalmaz. Energiatakarékosság A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint az energiahatékonyság növelésével a Párizsi Megállapodás céljainak teljesítéséhez szükséges üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentés 40%-a érhető el.Az energia a készülékek, járművek, ipari folyamatok és épületek műszaki hatékonyságának növelésével takarítható meg.

Módosítva: 1 hónapja
1