Keresés


Toplista

Toplista
  • betöltés...

Magántanár kereső

Ha szívesen korrepetálnál, hozd létre magántanár profilodat itt.
Ha diák vagy és korrepetálásra van szükséged, akkor regisztrálj be és írd meg itt, hogy milyen tantárgyban!

Vízválasztó

603
Sziasztok! Valaki le tudná írni a vízválasztó fogalmát, és egy földrajzi példát hozzá? Segítségedet előre is köszönöm! Válaszodat megoldásnak jelölöm!
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
0
Általános iskola / Földrajz

Válaszok

1
A vízválasztó két szomszédos vízfolyás, folyórendszer, tó, tenger vagy óceán vízgyűjtő területe közötti határvonal, a terület vizei ettől a vonaltól két oldalra áramlanak a két vízgyűjtő mélyebben fekvő területei felé. A vízválasztó jelentőségét (pl. kontinentális vagy helyi vízválasztó) a vizsgált geomorfológiai egységek skálája határozza meg. Más értelemben – noha leggyakrabban a kettő egybeesik – megkülönböztethetünk felszíni és felszínalatti vizekre vonatkozó vízválasztót, ugyanis néhány esetben (pl. a Duna felső folyásánál) a felszíni csapadékvíz és a felszínalatti vizek más-más irányban, más-más vízgyűjtő mentén gyülekeznek. Általánosítva, geomorfológiai értelemben akkor is beszélhetünk vízválasztóról, ha valójában konkrét vízlefolyás nem, vagy csak alig történik (pl. sivatagok, ill. a Mars vagy más szilárd felszínű égitest esetében, vagy modellfelszínek vizsgálatakor). Ilyen esetben a vízválasztót az határozza meg, hogy a felszínen elfolyó víz elméletben hogyan folyna le. Geomorfológiai és hidrológiai értelemben nemcsak a vízválasztó konkrét helyzete, hanem helyzetének időbeli változása – geológiai időtartamokat tekintve vagy történelmi időtávlatban (pl. kaptúra) – is jelentőséggel bír.A legnagyobb kiterjedésűek a kontinentális vízválasztók. Tipikus példája az egész amerikai kettős kontinensen végighúzódó a Kordillerák, amelynek nyugati oldaláról a vizek mind a Csendes-óceánba futnak. Hasonló szerepet játszik Ausztráliában a Nagy-Vízválasztó-hegység.

A nagyobb hegységek vízválasztói gyakran országhatárokként is szolgálnak, mint például a Skandináv-hegységben hosszú szakaszokon Svédország és Norvégia között, vagy a Pireneusok Franciaország és Spanyolország között.

A kontinenseken belül óceáni szemszögből nézve nagy lefolyástalan területek is vannak, különösen az eurázsiai szuperkontinens belsejében. A Volga vízgyűjtője például ilyen szempontból lefolyástalannak számít, mert vize nem jut el a világóceánba, az a Kaszpi-tengert táplálja.

A leggyakrabban a nagy folyórendszerek vízválasztóit határozzák meg. Turisztikai szempontból is érdeklődést vált ki például a Rajna és a Duna vízválasztója.[1] Érdekes földrajzi pontok a vízválasztók találkozásai, ahonnan az országok közötti hármashatárokhoz hasonlóan három irányba indulnak a választóvonalak.

Magyarország teljes egészében a Duna vízgyűjtő medencéjébe esik, ezért ilyen skálájú vízválasztó nincs az országunkban. Hazánkban csak a Duna mellékfolyóinak vízválasztói, illetve még kisebb vízfolyások közötti vízválasztók figyelhetők meg, így a Duna–Tisza közi homokhátság „gerince” a vízválasztó a Tisza és a Duna e szakasza között. Kisebb, helyi jelentőségű lefolyástalan területek is előfordulnak hazánkban a karsztos területeken, illetve a Balatonfő környékén. Érdekes megemlíteni, hogy noha a Balaton vízgyűjtője nagy kiterjedésű, a tó keleti szögletében a magaspart mentén, Balatonvilágos és Balatonkenese területén a parttól csak néhány száz méterre húzódik a vízválasztó.

A vízválasztók nem szükségszerűen magas hegységek, gyakran fennsíkokon, dombvidékeken is húzódhat ez a vonal. Völgyi vízválasztónak azt nevezzük, ha egy hosszanti völgy közbenső, magasabb pontjától két irányba indulnak a patakok.[2] Ritka esetben, alacsony reliefű területek esetében az is elfordulhat, hogy egy-egy nagyobb tóból vagy mocsárvidékről különböző irányban is erednek vízfolyások, így ez a tó vagy mocsár is a vízválasztó része. Különleges esetekben a felszíni és a földalatti vízválasztók eltérhetnek egymástól.

Technikailag a kisebb folyók, vízfolyások között is meghatározhatóak a vízválasztók, és ennek lehet helyi jelentősége.

A digitális domborzati modellek elterjedésével lehetővé vált száraz vagy elvi felszínekre vonatkozóan az (elméleti) vízválasztók meghatározása, kiszámítása is. Például kiterjedt vizsgálatok folynak a Mars vízválasztói tekintetében, itt ugyanis a földi viszonyoktól eltérően pl. a becsapódási krátereknek a vízválasztók lefutásában igen jelentős szerepe van.

A geomorfológiai kutatásokban manapság számítógéppel vagy analóg modellezés segítségével vizsgálják a vízválasztók helyzetének változását a felszínfejlődés kutatásának keretében. A felszínfejlődés numerikus modellezésekor az egyik vizsgálandó körülmény a különböző skálájú vízválasztók fejlődésének, illetve az általuk befolyásolt hordalékszállítás irányainak nyomonkövetése.A vízválasztók kutatása, számon tartása a globálisan fokozódó vízhiány körülményei között gazdaságilag és politikailag is fontossá válik. Környezetvédelmi szempontból is kiemelt a jelentősége, mert meghatározza a folyóvizekbe bemosott szennyeződések áramlásának irányát. A vízválasztók vizsgálata, fejlődésük kutatása a geomorfológia és a hidrológia tárgya, a téma újabban az interdiszciplináris jellegű felszínfejlődés témakörébe is sorolható.
1