Az antropológus szó hallatán többeknek valamelyik bűnügyi sorozat kórboncnoka jut eszébe, miközben a csontokat vizsgálva megpróbál rájönni arra, hogy mi okozta az egyén halálát. Ez a tudomány ennél sokkal több mindent foglal magában. A történelem és a régészet mellett az antropológia is betekintést nyújt a régi korok embereinek életmódjába.– Az antropológia igen tág tudomány, a tárgya az ember. Vannak olyan ágai, amelyek a ma élő emberekkel foglalkoznak, például a kulturális antropológia. A biológiai antropológia részben a ma élő népességek jellemzésével és a régmúltban élt népességek rekonstrukciójával foglalkozik. A biológiai antropológia a biológia ága, a kulturális antropológia pedig a néprajzhoz tartozik.

Hogyan lehet valakiből antropológus?

– Többféle módon. Egy biológus is szakosodhat antropológiára, és ilyenkor biológiai szemszögből fogja megközelíteni a kutatást. A régészetről is lehet antropológiára szakosodni. A vizsgálat során mindenképpen figyelembe kell venni a régészeti és a biológiai jellemzőket is, tehát a történeti antropológia egy interdiszciplináris tudomány.

Hogyan vizsgálják a leleteket? Milyen elemzéseknek vetik alá őket?

– Először is megnézzük, hogy mi van meg az adott csontvázból, például a koponya, a hosszú csontok, az apróbb csontok (pl. a kéz és a láb csontjai). Azután megállapítjuk a csontváz különböző jellemzőit, például a nemét, a korát. Később átvizsgáljuk a csontvázat. Megnézzük, hogy milyen volt a fogazata, volt -e valamilyen anatómiai variációja, lemérjük a koponya és a hosszú csontok méreteit. Végül megpróbáljuk megállapítani a patológiai elváltozásokat, tehát azt, hogy milyen betegségekben szenvedett az egyén. Sosem az egyén a lényeg, hanem az adott népesség, amelyet vizsgálunk. Az összesítésből kiderül, hogy milyen életmódot folytattak a népesség tagjai, milyen volt az egészségi állapotuk, milyen fizikai munkát végeztek. Statisztikai módszerekkel megpróbáljuk megállapítani a rokonsági kapcsolataikat.

Mit ad az antropológia a ma emberének?

– Érdekes tudni, hogy milyenek lehettek az elődeink. Ez hozzátartozik az ember identitásához. Az antropológia abban segít, hogy jobban megismerjük a múltunkat. A régi korok betegségeinek vizsgálatával sokszor hozzá tudunk járulni a ma is tomboló betegségek megismeréséhez. Ilyen például a tuberkulózis, amely egyre nagyobb veszélyt jelent, hiszen megjelentek a rezisztens baktériumok. Ma nincsenek olyan csonttani tünetek, mint régen, ezért nagyon sok orvos nem ismeri fel azokat az elváltozásokat, amelyek a tuberkulózishoz köthetőek, mert még nem találkozott velük. Az új, nagyon patogén baktériumok megjelenésével újra előjönnek azok az elváltozások, amelyek a régmúltban voltak jellemzőek. Ha a megvizsgált csontvázakból DNS-mintát veszünk, és megpróbálunk rájönni arra, hogy a baktérium milyen törzse okozta a megbetegedést, akkor meg tudjuk állapítani, hogy milyen volt a baktérium evolúciója, és azt is, hogy mi várható ezzel kapcsolatban.