1956. okt. 23.:
Az 1956-os forradalom és szabadságharc Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én.

1957 januárjától a forradalom résztvevőit tömegesen börtönözték be, majd sokukat kivégezték. A brutális megtorlást és a magyar nép elnyomását az ENSZ és a világ közvéleménye egyaránt elítélte.

A forradalom leverését követő évtizedekben az 1956-os eseményeket a pártállami hatalom ellenforradalomnak bélyegezte és elítélte, de a rendszerváltás során megváltozott az események hivatalos értékelése. 1989. október 23. óta ez a jeles nap kettős nemzeti ünnep Magyarországon: az 1956-os forradalom kitörésének napja és a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának napja, melyet az 1990. évi XXVIII. törvény iktatott a nemzeti ünnepek sorába. Az 1956-os események meghatározó szerepét a 2011-ben elfogadott Alaptörvény preambuluma is hangsúlyozza.

---------------------------------------------------------------------------------------------------------
Időpont: 1956. október 23. – november 10.

Helyszín: Magyar Népköztársaság

Eredmény: Szovjet győzelem, forradalom leverése.

Szemben álló felek:-Magyar,-ÁVH (Államvédelmi Hatóság),-Szovjetunió

Parancsnokok: Nagy Imre, Maléter Pál , Gerő Ernő, Kádár János, Ny. Sz. Hruscsov, I. Sz. Konyev, I. A. Szerov, G. K. Zsukov

Szembenálló erők: 31 550 fő
1 130 harckocsi

Veszteségek: -kb. 2500–3000 halott,
-13 000 sérült
-229 civilt kivégeztek