Egyenáramú Hálózatok

1)
d = 0,32 az átmérő, ebből számold ki a keresztmetszetet először:
A = r²π = (d/2)²·π = ... (számold ki)
Ez mm² lesz, hisz az átmérő mm-ben van megadva.

Méterenkénti ellenállás:

A fajlagos ellenállás mértékegységét lehet puskának használni. Ez a mértékegység:
Ω·mm²/m
Ha ezt elosztjuk mm²-rel, vagyis az A keresztmetszettel, akkor Ω/m lesz. Ha pedig azt megszorozzuk a hosszal (1 méter a kérdés), akkor megkapjuk hogy mekkora a méterenkénti ellenállás. Vagyis ez lesz:
R₁ = (ρ/A )·1m = 0,32 / A = ... számold ki

Mekkora hossz kell?
1 méternek az előbb kiszámolt R₁ az ellenállása, kell nekünk 0,44 Ω:
R = R₁ · ℓ = 0,44
ℓ = 0,44 / R₁ = ... számold ki

Maximális feszültség:
A J áramSŰRŰSÉG az a mm²-enkénti áramERŐSSÉG. Ha a keresztmetszet A, akkor J·A lesz a megengedett áramerősség. Szóval:
I = J·A = 6,5·A = ... számold ki
Az ellenállást tudjuk, R=0,44 Ω, az Ohm törvénnyel kijön a feszültség:
R = U/I
U = R·I = 0,44·I = .... számold ki

2)
Huzalhossz:
Hasonlóan megy, mint az előbb. Vagyis ha a fajlagos ellenállást elosztjuk a keresztmetszettel és megszorozzuk a hosszal, megkapjuk az ellenállást:
R = ρ/A·ℓ
11 = 0,875 / A · ℓ
ahol A = r²π = (d/2)²·π = (0,35/2)²·π = ...
ℓ = 11 / (0,875 / A) = 11 · A / 0,875 = ...
Ez az ℓ hossz méterben jön így ki, mert a fajlagos ellenállás mértékegységében méter van.

Menetszám:
Egy menet hossza pont a henger kerülete:
k = D·π = ...
Ez mm-ben jön ki, váltsd át méterbe.
Ha N menetet tekerünk rá, akkor az összes hossz annyi lesz:
ℓ = N·k
N = ℓ/k = ... számold ki

Hordozó hossza:
Egy menet szélessége annyi, mint a huzal átmérője, vagyis d. A teljes szélesség N·d, amihez még hozzá kell adni a két szélén az üres helyet, 2·1,5 mm. Ez a kérdésre a válasz, számold ki.

3)
20°C fokon 33Ω, 670 fokon 38,3Ω
Rk = 33  Ω a kezdeti ellenállás
ΔR = 38,3 - 33 = 5,3 Ω az ellenállás növekedés
ΔT = 670 - 20 = 650 °C a hőmérséklet növekedés

Ezt a képletet kell hozzá használni:
ΔR = Rk · α · ΔT
átrendezve:
α = ΔR / (Rk·ΔT) = ... számold ki

4)
R₁ feszültsége éppen U₁, vagyis tudjuk. Áramát jelöljük I₁-gyel (még nem tudjuk)
R₂ feszültsége U₁-U₂ (még nem tudjuk), áramát jelöljük I₂-vel (ezt se tudjuk)
Az eredő áram a két ellenállás áramának az összege:
Ie = I₁ + I₂

Mennyi R₂ árama?
I₂ = Ie - I₁
Az I₁ áramhoz írjuk fel az Ohm törvényt:
R₁ = U₁ / I₁ → I₁ = U₁ / R₁ = ... számold ki, amper lesz
Váltsd át mA-be, mert Ie mA-ben van megadva, aztán vond ki belőle, kész.

Mennyi U₂?
Tudjuk I₂ értékét, írjuk fel R₂-re az Ohm törvényt: Már tudjuk, hogy az R₂-n eső feszültség U₁-U₂:
R₂ = (U₁-U₂) / I₂
R₂·I₂ = U₁-U₂
U₂ = U₁ - R₂·I₂ = ... számold ki
Vigyázz! I₂-t váltsd át amperbe, mielőtt számolsz vele! U₂ így Volt lesz.