1,

A koncentrációk helyett aktivitásokat használnak (ez igaz pl a pH-ra is, de híg oldatokban az aktivitási együtthatók értéke közel 1), a koncentrációkat az aktivitási együtthatókkal szorozni kell, úgy kapjuk meg az aktivitás értékét.

Koncentrációs galvánelemeknél az alábbi képlet érvényes, nem szükséges ismerni a standard elektródpotenciált, hiszen a különbség mindkét részén szerepel, így kiesik.

E = `cancel(E^0)+(R*T)/(z*F)*ln(a_1)-(cancel(E^0)+(R*T)/(z*F)*ln(a_2))`

z = 1

R = 8,314 `(Nm)/(mol*K)`

T = 25 °C = 298 K

F = 96500 `C/(mol)`

EME = `(R*T)/(z*F)*ln((c_1*gamma_1)/(c_2*gamma_2))` = `(8.314*298)/(1*96500)*ln((0.1*0.72)/(0.01*x))` = 0.0537 V

x = 0,89

2,

Mindkét elektród ezüst/ezüstion rendszer, a standardpotenciálokkal nem kell számolni. A jobb oldali cella elektródpotenciálját az ezüstion aktivitása határozza meg, a jobboldali celláét pedig a kloridion koncentráció (az aktivitást figyelembevéve, illetve azzal számolva); illetve még az oldhatósági szorzat is.

`L_(AgCl)` = `[Ag^+]*[Cl^-]`

`[Ag^+]` = `L_(AgCl)/([Cl^-])`

EME = `[cancel(E^0)+(R*T)/(Z*F)*ln(a_(AgNO_3))]-[cancel(E_0)+(R*T)/(z*F)*ln(a_(Ag^+))]` =

= `(R*T)/F*ln[(c_(AgNO_3)*gamma_(AgNO_3))/L_(AgCl)*(c_(KCl)*gamma_(KCl))]` =

= `(8.314*298)/96500*ln((0.1*0.72)/(1.6*10^(-10))*0.1*0.79)` = 0,446 V

3,

`PbI_2` `leftrightarrow` `Pb^(2+)` + 2 `I^-`

`L_(PbI_2)` = `[Pb^(2+)]*[I^-]^2` = `x*(2x)^2` = `4x^3` = `1.66*10^(-8)`

x = `[Pb^(2+)]` = `root(3)(L/4)` = `root(3)((1.66*10^(-8))/4)` = `1,61*10^(-3)` `(mol)/(dm^3)`.