Heloszia!

1. Persze, akár csukott szemmel is: a Nap sugarai melegítik a testünket, azok a testek amelyek elnyelik a hősugarakat felmelegednek.
2. Ha jól tudom, a folyadékok hőtágulásán alapszik, de máris magyarázom. Szóval, egy tágulási tartályban van a folyadék (higany pl.) és ahhoz csatlakozik egy nagyon vékony üvegcső, és abban a folyadékunk annál magasabbra emelkedik, minél melegebb van. Egyébként ezen a vékony kis üvegcsövön van kialakítva szűkület, éppen azért, hogy a higany a tágulás után ne tudjon visszaáramlani; tartósan tudja jelezni a mért maximumot. A tartályba visszajuttatni a higanyt erős rázással tudjuk.
3. Lényegében itt is a hőtáguláson alapszik a dolog: a forró fém kitágul, nagyobb lesz az átmérője és ezáltal amikor kihűl jobban rászorul a kerékre, és a forró fém rácsszerkezete egyébként is hozzá tudott igazodni a fából készült kerék nem igazán tökéletes alakjához, így lassabban ment tönkre
4. Az üvegbe melegen rakjuk bele a gyümölcsöket, ekkor az üveg felső részében sok gőz van és tulajdonképpen ki is tölti a teret (a levegő helyett). De amikor később lehűl, lecsapódik a gőz és a helyén vákuum keletkezik, a külső légnyomás pedig nagyobb, ennek következtében benyomja a celofánt.
5. A mélyhűtőben a víz megfagy, ezáltal nő a térfogata és szétfeszíti az üveget, mivel annak térfogata nem változik, sőt akár szűkülhet is hideg hatására; anyag függő.
6. Minden hőmérsékleten, de magasabb hőmérsékleten gyorsabb. Egyébként a magyarázat: a folyadékban ugye vannak molekulák és ezeknek az energiája nem mindegyiknek ugyanaz. Vannak köztük olyanok, akiknek a felszínen sokkal több energiájuk van, mint a többinek és ez elegendő nekik ahhoz, hogy elszakadjanak. És az ilyen molekulák száma, nő a hőmérséklet növekedésével.
7. Vízgőz
8. Pl.: a kőolaj frakcionált desztillációja során. 100 fokra felmelegítik a vizet, így mivel a benne oldott anyagoknak magasabb a forráspontjuk, nem forrnak fel. A vízgőzt pedig hideg helyre vezeti, ahol lecsapódik.
9. A gőzmozdony energetikai hatásfoka: kb. 7% Tehát 0,07 ami egyenlő a hasznos energiaváltozás osztva az össz. energia változással.
10. Hogy ezáltal sokkal nagyobb felülete legyen
11. A hűtés a feladata, hogy motor ne melegedjen túl és ne menjen tönkre.
12. A Bernoulli-törvényhez kapcsolódik szerintem
13. Ha Magyarországon okozunk balesetet, egy központi adatbázisból egyszerűen le tudják kérdezni, hogy rendelkezünk-e érvényes kötelező biztosítással. Más a helyzet azonban akkor, ha külföldön történik ugyanez: a hatóságok ott nem férnek hozzá ehhez az adatbázishoz, tehát más módon kell igazolnunk az érvényes kötelező biztosítás meglétét. A zöldkártya az itthon megkötött KGFB-ről szóló nemzetközi igazolólap, tartalmazza a biztosító nevét, címét, és a kötelező biztosításunk kötvényszámát is.