Toplista
- betöltés...
Ha szívesen korrepetálnál, hozd létre magántanár profilodat itt.
Ha diák vagy és korrepetálásra van szükséged, akkor regisztrálj be és írd meg itt, hogy milyen tantárgyban!
Kísérletelemzés
kemia
{ Kérdező } kérdése
248
Négy kémcső – ismeretlen sorrendben – a következő szerves vegyületeket tartalmazza:
ciklopentán, izoprén, etil-alkohol, dietil-éter.
Mindegyik kémcsőből a folyadék felét egy-egy üres kémcsőbe öntjük, körülbelül kétszeres
térfogatú brómos vizet öntünk hozzá, és alaposan összerázzuk a kémcsövek tartalmát. Kis
várakozás után az alábbiakat tapasztaljuk:
1. Heterogén rendszer képződik. A felső (1/3 résznyi) fázis sárgásbarna, az alsó színtelen.
2. Heterogén rendszer képződik. A felső (1/3 résznyi) fázis sárgásbarna, az alsó színtelen.
3. Homogén rendszer képződik, amely kevésbé sárgásbarna színű.
4. Heterogén rendszer képződik. A felső (1/3 résznyi) és az alsó fázis is színtelen.
Ezután az 1. és 2. megmaradt folyadékba egy-egy kristály jódot dobunk és azt rázogatva
feloldjuk. Az 1. kémcsőben barna, a 2. kémcsőben lila (ibolya) színű oldatot kapunk.
a) Melyik vegyületet tartalmazza a 3. kémcső? Indokold a válaszod!
b) Melyik vegyület van a 4. kémcsőben? Az adott vegyület mely tulajdonságait lehet
megfigyelni a kémcsőben tapasztaltak alapján, és milyen tapasztalati tények utalnak
ezekre (három tulajdonság, illetve tapasztalat megadása)? Ahol lehet, írj reakcióegyenletet
és add meg a reakció típusát!
c) Mit tartalmaz az 1., illetve a 2. kémcső? Indokold válaszod!
Addig jutottam, hogy a ciklopentán és a bróm szubsztitúciós reakcióba lépnek egymással. A jód alkoholban jól oldódik; szénhidrogénekben lilás színnel, míg oxigéntartalmú oldószerekben barnán oldódik.
ciklopentán, izoprén, etil-alkohol, dietil-éter.
Mindegyik kémcsőből a folyadék felét egy-egy üres kémcsőbe öntjük, körülbelül kétszeres
térfogatú brómos vizet öntünk hozzá, és alaposan összerázzuk a kémcsövek tartalmát. Kis
várakozás után az alábbiakat tapasztaljuk:
1. Heterogén rendszer képződik. A felső (1/3 résznyi) fázis sárgásbarna, az alsó színtelen.
2. Heterogén rendszer képződik. A felső (1/3 résznyi) fázis sárgásbarna, az alsó színtelen.
3. Homogén rendszer képződik, amely kevésbé sárgásbarna színű.
4. Heterogén rendszer képződik. A felső (1/3 résznyi) és az alsó fázis is színtelen.
Ezután az 1. és 2. megmaradt folyadékba egy-egy kristály jódot dobunk és azt rázogatva
feloldjuk. Az 1. kémcsőben barna, a 2. kémcsőben lila (ibolya) színű oldatot kapunk.
a) Melyik vegyületet tartalmazza a 3. kémcső? Indokold a válaszod!
b) Melyik vegyület van a 4. kémcsőben? Az adott vegyület mely tulajdonságait lehet
megfigyelni a kémcsőben tapasztaltak alapján, és milyen tapasztalati tények utalnak
ezekre (három tulajdonság, illetve tapasztalat megadása)? Ahol lehet, írj reakcióegyenletet
és add meg a reakció típusát!
c) Mit tartalmaz az 1., illetve a 2. kémcső? Indokold válaszod!
Addig jutottam, hogy a ciklopentán és a bróm szubsztitúciós reakcióba lépnek egymással. A jód alkoholban jól oldódik; szénhidrogénekben lilás színnel, míg oxigéntartalmú oldószerekben barnán oldódik.
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
0
Középiskola / Kémia
Válaszok
1
Ármós Csaba
megoldása
Szia!
A ciklopentán telített szénhidrogén (mégha C5H10 is az összegképlete, egyébként a penténnek és izomereinek is ugyanez), így az nem fog a brómmal reagálni. A homogén rendszer a víz hozzáadásakor egyedül az etil-alkohol esetén lesz lehetséges, ezért a 3. kémcsőben az etil-alkohol (vagy etanol, borszesz) volt. Az 1. kémcsőben a dietil-éter lesz, mert ez oxigéntartalmú és nem elegyedett a vízzel. A 2. kémcsőben lehet a maradék két anyagból valamelyik - tehát vagy az izoprén, vagy a ciklopentán - ,amelyek szintén nem elegyedtek a vízzel és összeöntéskor heterogén rendszer (két fázis) képződött. A 4. kémcső az izoprént tartalmazhatta, mert addicionálta a brómot és a brómos víz elszíntelenedett (a vízből kioldotta a brómot és el is színtelenítette tulajdonképpen). Ezért az alsó fázis a tiszta víz lett, a felső fázisban meg a dibróm-pentén (színtelen folyadék) lett.
Az esetleges reakcióegyenlet: C5H8 + Br2 = C5H8Br2 , ha több lenne a bróm, akkor mindkettő kettős kötés telítődik (nem csak az egyik) és C5H8Br4 lesz a képlet (mert 2 mol bróm addicionálódik), a vegyület neve ami szintén színtelen : tetrabróm-pentán lesz.
Tehát összefoglalva a kérdésekre a válaszok:
a; pont: 3. kémcső az etanolos (C2H5OH),
b; pont: a 4. kémcső az izoprénes (C5H8),
c; pont: az 1. kémcső a dietil-éteres (C2H5-O-C2H5), és a 2. kémcső a ciklopentános (C5H10) !
Egyenletet leírtam (addiciós, az izoprén brómot addicionált) a kísérletek eredményeinek megadásánál!
Remélem így már érthető volt a kísérlet és tudtam segíteni benne!
Megjegyzés: A dietil-éter oxigéntartalmú, barna színnel oldja a jódkristályt, míg a ciklopentán csak egy sima ciklikus szénhidrogén és az meg lila színnel fogja oldani a jódkristályt.
A ciklopentán telített szénhidrogén (mégha C5H10 is az összegképlete, egyébként a penténnek és izomereinek is ugyanez), így az nem fog a brómmal reagálni. A homogén rendszer a víz hozzáadásakor egyedül az etil-alkohol esetén lesz lehetséges, ezért a 3. kémcsőben az etil-alkohol (vagy etanol, borszesz) volt. Az 1. kémcsőben a dietil-éter lesz, mert ez oxigéntartalmú és nem elegyedett a vízzel. A 2. kémcsőben lehet a maradék két anyagból valamelyik - tehát vagy az izoprén, vagy a ciklopentán - ,amelyek szintén nem elegyedtek a vízzel és összeöntéskor heterogén rendszer (két fázis) képződött. A 4. kémcső az izoprént tartalmazhatta, mert addicionálta a brómot és a brómos víz elszíntelenedett (a vízből kioldotta a brómot és el is színtelenítette tulajdonképpen). Ezért az alsó fázis a tiszta víz lett, a felső fázisban meg a dibróm-pentén (színtelen folyadék) lett.
Az esetleges reakcióegyenlet: C5H8 + Br2 = C5H8Br2 , ha több lenne a bróm, akkor mindkettő kettős kötés telítődik (nem csak az egyik) és C5H8Br4 lesz a képlet (mert 2 mol bróm addicionálódik), a vegyület neve ami szintén színtelen : tetrabróm-pentán lesz.
Tehát összefoglalva a kérdésekre a válaszok:
a; pont: 3. kémcső az etanolos (C2H5OH),
b; pont: a 4. kémcső az izoprénes (C5H8),
c; pont: az 1. kémcső a dietil-éteres (C2H5-O-C2H5), és a 2. kémcső a ciklopentános (C5H10) !
Egyenletet leírtam (addiciós, az izoprén brómot addicionált) a kísérletek eredményeinek megadásánál!
Remélem így már érthető volt a kísérlet és tudtam segíteni benne!
Megjegyzés: A dietil-éter oxigéntartalmú, barna színnel oldja a jódkristályt, míg a ciklopentán csak egy sima ciklikus szénhidrogén és az meg lila színnel fogja oldani a jódkristályt.
Módosítva: 2 éve
2
-
kemia: Köszönöm szépen!
2 éve
0