Bevezetés, tárgyalás, befejezés

Az első részben bevezeted a témát, érdekességeket mondasz róla, indoklod a téma fontosságát (az utsó inkább csak tudományosabb esetekben). A tárgyalásban fejted ki a lényegi mondanivalódat részletesen. Az egybetartozó gondolatokat egy bekezdésben tárgyalod, tehát ha új témát nézőpontot kezdesz, új bekezdést is kell kezdened, ez az úgynevezett tagolás, és elég nagy hiba, ha nem csinálod. A befejezés a tanulság levonása, tapasztalatok összegzése stb. .
Fontos még az úgynevezett lineáris és globális kohézió (a szakszót nem kell még tudnod, csak kb.érettségire,11-12-ben fogjátok venni). A gyakorlatban azt jelenti, hogy egy bekezdésben levő mondatoknak kapcsolódniuk kell logikailag egymáshoz, közük kell legyen egymáshoz (lineáris) és a különböző bekezdéseknek is kell legyen valami közük egymáshoz (globális; például ezt úgy lehet jól megoldani, hogy a korábbi bekezdés végén a gondolatmeneted vége hiányzik, és itt térsz át egy másik szempontra, érvrendszerre, témára, tehát egy másik bekezdést kezdesz, és ezt a későbbi bekezdést rögtön ezzel a gondolatmenettel folytatod).
Fontos még a helyesírás, meg az sem mindegy, hogy milyen témában kell írnod (műelemzésnek pl. vannak külön szempontjai, amik egyszerűbbé teszik az elemzést, de ezt középiskolában kell, hogy majd tanítsák; saját élményekről jóval egyszerűbb írni).
És elég fontos a gyakorlottság, elsőre senki sem fog jó fogalmazást írni, tovább az olvasottság is előny.

Hali!
Én így szoktam írni:
3 bekezdés: bevezetés, tárgy, befejezés-->a bevezetés és a befejezés 1-2 soros, a tárgyalás attól függ, miről írsz, de 10-20 soros minimum.
Rövid, frappáns cím
Lényegre törő mondatok
A vége ne "lógjon a levegőben" valamilyen módon zárd le. (pl. Én ennyit gondoltam leírni a témáról)
Figyelj oda a külalakra, a helyesírásra, ne kalandozz el, nem kell kisregényt írni!
Remélem, tudtam segíteni, ha igen, kérlek, jelöld megoldásnak! Köszönöm!
Itt egy rövid példa: (én írtam)
Az egyenruha
Manapság Magyarországon a gyerekek már nem hordanak kötelezővé tett iskolai egyenruhát. A világ más részein azonban ez a viselet évszázados hagyományokra tekint vissza.
Az egyenruha – kedveltebb nevén formaruha vagy uniformis – egy megkülönböztető ruházat, egy csoporthoz tartozást jelölve. Egyesek szerint ez az öltözet hasznos, mivel eltörli a gyerekek közötti társadalmi és anyagi különbségeket, ráadásul elegáns is. Így a diákok kevésbé nézik le a másikat a kinézete miatt. Mások viszont azt vallják, hogy ez csak jelentéktelen hacuka, felesleges megvásárolni és a gyerekre ráncigálni, mert megakadályozza az egyéni választás lehetőségét. Egyenruhába öltözött személyeket nem csak az iskolapadban találunk. Ezt az öltözéket különféle testületek tagjai is viselik nap, mint nap, a más szervezetektől való megkülönböztetés érdekében. Ebbe a csoportba tartoznak például a mentők, a rendőrök és a tűzoltók.
Az egyenruhához általában nyakkendő, öv, köpeny, nyaklánc vagy ezekhez hasonló kiegészítők tartoznak.
További szép napot!

Szia !

Egy fogalmazás valóban három részből áll: bevezetés, tárgyalás és befejezés. Mindhármat bekezdéssel kell kezdeni, azaz a margó szélétől legalább egy ujjnyival beljebb. A bevezetésben utalsz a témára, amelyről a fogalmazás szól, egy-két mondat legyen. A tárgyalásban bővebben kifejted a mondanivalót, gondolataidat, amiről a fogalmazásodnak szólnia kell. A befejezésben lezárod a történetet, összegzed a mondanivalót, tanulságot vonsz le esetleg, ez természetesen a témától függ.

(Légyszíves jelöld megoldásnak)
Szia