Keresés

Keresendő kifejezés:

Toplista

Toplista
  • betöltés...

Segítség!

Ahhoz, hogy mások kérdéseit és válaszait megtekinthesd, nem kell beregisztrálnod, azonban saját kérdés kiírásához ez szükséges!

Töri

64
Sziasztok! Légy szíves segísetek. Az egész oldal kellene. Képet csatoltam.
Nagyon köszönöm, annak aki segít!
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
0
Általános iskola / Történelem

Válaszok

2
2

Előre bocsájtom, hogy kissé talán „unortodox” lesz a megoldásom, ezért csak akkor használd fel, ha TUDOD, hogy a tanárod, nyílt gondolkodású, és nem egy vaskalapos kretén…!

Tehát a megoldások – figyelembe véve az általad közölt kép struktúráját.
2. a) A Holokauszt kifejezés elsődleges értelme olyan – drámai kimenetelű – esemény(-sor), amely az eseményt elszenvedő emberi (vagy akár állatvilágbeli) csoport, tűz általi megsemmisülését eredményezi – röviden: TŰZ ÁLTALI MEGSEMMISÜLÉS/MEGSEMMISÍTÉS.
A kifejezés a II. Világháború után kapott tágabb értelmű jelentést, éspedig a német náci Harmadik Birodalom által Európa zsidó lakosságának szisztematikus (rendszerszintű) teljes megsemmisítése céljával végbevitt „műveletek” (a haláltáborokban előbb elgázosított, majd krematóriumokban elégetett) emberek elpusztításának „eredményét” – tehát a NÉPIRTÁS jelentéstartalmát is felvéve.
(A megmaradt zsidóság ’SOA’, vagy ’SOÁ’-nak nevezi a fenti aljasságot.)
Figyelem! az a) pontban elég lesz, ha az általam nyomtatott nagybetűvel írt jelentéseket írod csak be!

b) Egy munkatáborban szélsőségesen szerencsétlen esetben, úgy „megdolgoztatnak”, hogy akár bele is halhatsz; míg ellenben a haláltáborban addig érzed magad szerencsésnek, amíg kihasználják a munkaerődet, és nem küldenek azonnal gázkamrába, miután átlépted a tábor kapuját…
Röviden: a munkatábor célja: „nevelő célzatú” dolgoztatás, míg a haláltáboré, a megsemmisítés…

3. Hmmm… Annyi-de-annyi koncentrációs tábor (munka- és/vagy fogolytábor, és/v. haláltábor) volt a Harmadik Birodalomban (nemcsak Németországban, hanem szerte, a nácik által megszállt Európában!), hogy TELE VAN VELÜK A TÉRKÉP! … Azon a térképen pedig, némi túlzással nincs egy Fehérmegyényi terület, ahol ne lett volna valamilyen náci tábor… Lásd, ITT: Náci táborok - Animációs térkép/Térkép | Holokauszt Enciklopédia (ushmm.org)
Figyelem!: Ha rám hallgatsz, elkéred a tanárod által használt térképet, és megmutatod rajta: Auschwitz-Birkenau-t, Bergen-Belsen, Dachau-t, meg Buchenwald-ot.
Ennyi, bőven elég lesz… (Előtte persze, keresd meg a fenti honlapon a táborokat, hogy „be tudd lőni” azokat a tanár térképén.)

4.
KIJEV 1941.: A kijevi csata éve. Pontosabb időpont: 1941. augusztus 23. – szeptember 26.
A náci csapatok az-év nyár végén és kora-őszén körbezárták a várost, majd mindkét oldalon komoly áldozatok révén felmorzsolták a szovjet alakulatokat, és elfoglalták Kievet.
VARSÓ 1944.: A varsói felkelés éve. Pontosabb időpont: 1944. augusztus 1. – október 2.
A lengyel ellenállási mozgalom abban az időben hősies, de reménytelen küzdelembe kezdett a várost megszálló náci-német csapatok ellen. A gettókba zárt zsidó vallású lengyelek is csatlakoztak hozzájuk. Sajnos, azonban igen csekély és hiányos fegyverzettel rendelkeztek csak, és még a város határában álló szovjet csapatok sem lendültek támadásba a megsegítésükre, ezért a nácik gyakorlatilag porig rombolták Varsót, miközben hozzávetőleg 230-250 ezer embert – lengyel katonákat, felkelőket, és civileket öltek meg. (Legnagyobb számban, civileket…)

Figyelem!: A fenti pontnál elég lesz annyi, hogy beírod a dátum-intervallumokat, meg az általam leírtak zanzáját. (Szűkített szövegtartalmát…)

5. Mi kapcsolja össze a helyszíneket?
DREZDA, COVENTRY, ROTTERDAM:
Mindhárom várost bombatámadások érték a II. Világháború során. A holland kikötővárost, Rotterdam-ot legelsőként (1940. május 14-én), majd az angliai kisváros, Coventry következett (1940. november 14-én); végül a németországi Drezda, mely 1944-től többször is az angolszász légierő „ellencsapásának” célpontja volt. (Rotterdam-ot állítólag „félreértésből” bombázták a nácik… Ez azonban, hülyeség! A nácik, semmit sem csináltak félreértésből! Az-az, hogy mégis! Csak az volt félreértés a részükről, hogy belekezdtek a háborúba, a világ ellen!… (A világot értették félre…)

LIDICE, ORADOUR:
Mindkét helység lakosságát gyakorlatilag kiirtották a nácik a II. Világháborúban!
És mindkettőt, partizántevékenységre hivatkozással…
LIDICE (Cseh-Morva protektorátus):
Időpont: 1942. június 9-10.
Előzmény: 1942. május 28-án két cseh partizán merényletet hajt végre a Cseh-Morva protektorátus helytartója, Reinhard Heydrich ellen, minek során Heydrich megdöglik.
Esemény-sor kibontakozás: Hitler a hír hallatán MEGSEMMISÍTÉST elrendelő parancsot adott ki, mivel a Gestapo és az SS szerint, a két merénylőt Lidice lakosai bújtatták vagy látták el őket élelemmel.
A parancs részletezve így hangzott: Az összes felnőtt férfit agyon kell lőni. Az összes nőt koncentrációs táborba kell szállítani. A gyerekeket össze kell gyűjteni, és, amennyiben elnémetesíthetők, a birodalomban SS-családoknál kell őket elhelyezni. A többit más nevelésnek kell alávetni.

Következmény: 198 lidicei férfit lőttek agyon, és 195 asszonyt és 98 gyereket hurcoltak el koncentrációs táborokba. Más források szerint 184 lidicei nőt a mecklenburgi Ravensbrück koncentrációs táborba, 7 nőt rendőri fogdába, 4 terhes nőt egy prágai kórházba hurcoltak. 90 gyereket a Gneisenau lágerbe vittek, 8-at adoptáltak a Lebensborn programban.

ORADOUR (Teljes nevén: Oradour-sur-Glane):
Időpont: 1944. június 10.
Előzmény: 1944. június 9-én – a normandiai partraszállást követő harmadik napon – a „Das Reich” SS páncélos hadosztály Tulle városában (Francioaország) állomásozott, ahol a francia ellenállás támadást hajtott végre a parancsnokság ellen. A partizánakciót követően 99 személyt akasztottak fel a városban, majd az SS előkészített egy vérengzést is a maquisard-ok (francia partizánok) tevékenységi körzetébe tartozó egyik helységben. Oradour kívül esett ezen a körzeten, de a nácik állítólag tévedésből mégis Oradour-sur-Glane-t választották. (Már megint tévedtek a nácik…) És a németek tévedése végzetes lett a község lakói számára.
Következmény: BORZALMAS! Nem részletezem. A nácik a falvacskában – néhány elmenekült kivételével – MINDEN LAKOST (férfiakat, nőket, gyerekeket) MEGÖLTEK!
A legtöbb lakost egy pajtába terelték, majd géppuskával leginkább lábon és altesten lőtték őket, mivel a rövid lőtávolság okán alacsonyan tudtak csak rájuk tüzelni. A holttesteket (vagy holtnak hitt embereket) rőzsével és szalmával borították be, majd felgyújtották a testeket! A súlyosabb sérülteknek így esélye sem maradt a túlélésre. Csak néhány – kisebb sérüléseket szenvedett – ember tudott elbújni, mialatt a rőzsét rájuk hordták.

6. Melyek voltak az ellenállási mozgalom…
…létrejöttének feltételei?…
Hmmm… Édes Végtelen Energiatér! Ilyen ostoba munkafüzeti kérdést… A „feltételei”…
Nos hát: A HÁBORÚ, A MEGSZÁLLÁS – na meg egyáltalán, az emberi büszkeség, hogy NE MEGALÁZOTTKÉNT HALJAK MEG, HA MÁR MEG KELL HALNOM!...

…tevékenységi formái?…
Dettó Hmmm…
Sötétben bujkálva tervet szőni, társakat gyűjteni – ismét tervet szőni –, kiterjeszteni a „pókszálakat”, fegyvert szerezni, felfejlődni – aztán lecsapni!...

…legjelenetősebb területei?...
Dettó Hmmm…
Utca, tér, kaszárnya, vidék, harctér… Földön, vízen, levegőben…

Hát így…


Források: Wikipédia – vagyis az internet – (célirányosan rövidre szerkesztve), és úgy általában a történelmi tanulmányaim emlékezete…
Módosítva: 2 hete
-6