Történelem s.o.s.

Báró Wesselényi Miklós édesapját is nota-perbe fogták, mert köztudottan ellenzéki és reformpárti személyiség volt. Először két évre, majd annak letöltése után bizonytalan idejű börtönbüntetésre ítélték, a hírhedt kufsteini várbörtönben raboskodott, végül három év után szabadult 1789-ben.[7]

Mindegyik perben látszik, hogy az udvar célja ezen eljárások lefolytatásával a politikai ellenfelek kikapcsolása, megfélemlítése, esetleg elpusztítása volt. A reformkorban is ugyanez a cél vezérelte a Habsburg-udvart – legfőképp Metternich kancellárt –, és ennek érdekében nota-perbe fogták a korabeli ellenzék egyik legjelentősebb vezetőjét, Wesselényi Miklós bárót is.

Dolgozatomban elsősorban azt szeretném bemutatni, hogy a korabeli magyarországi igazságszolgáltatás rendszerében mi mindenen kellett keresztülmennie, mire kellett számítania annak, aki egy ilyen politikai per gyanúsítottjává, vádlottjává, áldozatává vált.