m = 15 g = 15·10⁻³ kg
Q = 3·10⁻⁶ C
E = 10³ N/C
v = 2 m/s
µ = 0,05

Amikre gondolni kell:
- Az, hogy hasáb, az gyakorlatilag mindegy. Tekinthető pontszerűnek is
- A síkkal párhuzamos az erőtér, ezért a síkkal párhuzamos lesz a testre ható erő
- F = Q·E az erő nagysága. Ez állandó, mert homogén az erőtér
- Az előző képletet (F=Q·E) ki lehetett puskázni a térerősség mértékegységéből is: N/C, vagyis ha megszorozzuk a töltéssel (C), erőt (N) kapunk.
- A mozgás irányával ellentétes lesz az erő, tehát lassítja
- A test a síkon fog elmozdulni, az erő is olyan irányú, szóval a taszító erő teljes egészében lassítani fogja
- A testre még súrlódás is hat, annak iránya a mozgással ellentétes, tehát az is lassítani fogja (amíg meg nem fordul... utána a súrlódás is megfordul, tehát ott is lassítani fogja, de azt már nem kell számolni.)
- A súrlódás nagysága: Fs = µ·m·g
- A testre hat még két másik erő is: m·g lefelé, ugyanekkora tartóerő felfelé. Ezek eredője nulla, nem számítanak.

Vagyis a testre ható eredő erő ennyi:
Fe = Q·E + µ·m·g = 3·10⁻⁶ · 10³ + 0,05·15·10⁻³·10 = 10,5 · 10⁻³ N

- A lassító erőből ki lehet számolni a gyorsulást:

Fe = m·a
a = Fe / m = 10,5 · 10⁻³ / 15·10⁻³ = 0,7 m/s²

a) t=?
- Akkor áll meg, miután 0 lesz a sebessége, vagyis 2 m/s-mal csökken a sebessége:
2 m/s = a·t
t = 2 / 0,7 = 20/7 s

b) U = ?
- Érdemes tudni, hogy a N/C mértékegység (elektromos térerősség) ugyanaz, mint a V/m. Abból pedig ki lehet puskázni, hogy a potenciálkülönbséget (V) megkapjuk, ha a térerősséget beszorozzuk a távolsággal (m) -- legalábbis homogén tér esetén, mint ami most is van.
U = E·s

- Ki kell tehát számolnunk, hogy mekkora utat tesz meg a test:

s = 1/2·a·t² = 1/2 · 0,7 · (20/7)² = 20/7 méter
U = 10³ · 20/7 = 20/7 kV