Toplista
- betöltés...
Ha szívesen korrepetálnál, hozd létre magántanár profilodat itt.
Ha diák vagy és korrepetálásra van szükséged, akkor regisztrálj be és írd meg itt, hogy milyen tantárgyban!
Tudtok segíteni légyszíves a biológiában?
Help-
kérdése
379
1. Mi a különbség a közép- és magashegység között?
2. Miként változnak az éghajlati tényezők ahogyan haladunk egyre magasabbra? (hőmérséklet, csapadék, napsütés, szél)
3. Mi a magyarázata, hogy az egyes növényövek nem vízszintes vonalban váltják egymást?
2. Miként változnak az éghajlati tényezők ahogyan haladunk egyre magasabbra? (hőmérséklet, csapadék, napsütés, szél)
3. Mi a magyarázata, hogy az egyes növényövek nem vízszintes vonalban váltják egymást?
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
0
Általános iskola / Biológia
Válaszok
2
Tira781225
megoldása
1 Középhegység: 500-1500 méter közötti hegység. Magashegység, havas vagy havasok: 1500 méter feletti hegység.
2 A globálsugárzás mennyisége a magassággal növekszik, mivel a levegő szennyeződés- és vízgőztartalma a magasabb szinteken egyre kisebb, sőt az ilyen térségekben önmagában is tisztább, és így csökken a besugárzás légköri elnyelődéséből származó veszteség.
Nem kevésbé fontos tényező a hegységek hatása a csapadékra. Olyan vidékeken, ahol a bőséges vízgőztartalmat hordozó légáramlások iránya többnyire állandó és közel merőleges a hegyvonulatra, a hegyek áramlásnak kitett oldalai gyakoribb és több csapadékot kapnak, mint a síkságok. (Ezzel szemben, az ilyen hegységek szélmögötti oldala ugyanilyen okból szárazabb.)
3 Minden éghajlati övnek megvan a maga sajátos növényzete. Az éghajlati és növényzeti övek elvileg párhuzamosak az Egyenlítővel, a valóság azonban jócskán különbözik ettől az elvi képtől. Az eltérés két fő oka:
a tengerek és a szárazföldek egyenlőtlen területi megoszlása és
a domborzat.
2 A globálsugárzás mennyisége a magassággal növekszik, mivel a levegő szennyeződés- és vízgőztartalma a magasabb szinteken egyre kisebb, sőt az ilyen térségekben önmagában is tisztább, és így csökken a besugárzás légköri elnyelődéséből származó veszteség.
Nem kevésbé fontos tényező a hegységek hatása a csapadékra. Olyan vidékeken, ahol a bőséges vízgőztartalmat hordozó légáramlások iránya többnyire állandó és közel merőleges a hegyvonulatra, a hegyek áramlásnak kitett oldalai gyakoribb és több csapadékot kapnak, mint a síkságok. (Ezzel szemben, az ilyen hegységek szélmögötti oldala ugyanilyen okból szárazabb.)
3 Minden éghajlati övnek megvan a maga sajátos növényzete. Az éghajlati és növényzeti övek elvileg párhuzamosak az Egyenlítővel, a valóság azonban jócskán különbözik ettől az elvi képtől. Az eltérés két fő oka:
a tengerek és a szárazföldek egyenlőtlen területi megoszlása és
a domborzat.
0
- Még nem érkezett komment!
