Segíts ha tudsz,köszi

Bolyki tamás: A szeglettorony megerősítését vezeti, amikor eltalálja egy török golyó.

Eger ostroma 1552-ben, az Oszmán Birodalomnak abban az évben a Magyar Királyság területén folytatott hadjárata utolsó hadieseménye volt, amelyet az egri diadal elnevezéssel illet a magyar történelemtudomány és a nemzet emlékezete.[1] Az 1552-es török hadjárat a királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség 1551-es egyesítési kísérletének megtorlására indult. A törökök kitartó várostromokkal igyekeztek meghódítani a végvárrendszerrel megerősített Magyar Királyságot. Ez a végvárrendszer hatékonyan működött és egészen az 1510-es évekig ellenállt az oszmán törökök hódítási kísérleteinek.[2]

A „Nagy” és „Dicsőséges”[3] I. Szulejmán szultán a ruméliai (európai) haderőt vetette be a pártharcoktól megosztott Magyar Királyság ellen. Az egyesített török seregek, ősszel a közeledő tél előtt szokatlanul későn, 1552. szeptember 9-én kezdték el ostromolni Eger várát, és azonnal erős tüzérségi tűzzel próbáltak rést ütni a falakon.

Az egri várban kis létszámú, többségében magyar várvédő katona állt szemben a szultán hadseregével. A vár ostromára korábbi források szerint 75 ezer török érkezett,[4] míg Tinódi Lantos Sebestyén szerint 1935 védő szállt szembe a 150 ezer főt kitevő, két részből egyesült török sereggel.[5] Az új évezred történelmi kutatásai alapján a török had létszáma vélhetően 30-40 ezer fő volt,[6] ennek ellenére még így is veszedelmes túlerőt jelentett harcedzettségével és fegyverzetével. A törökök 38 napig ostromolták Eger várát. Pauler Gyula szerint a török hadsereg 140 ágyúval lövette a várat, és a védők 24 ágyúval védekeztek, míg a többszörös török létszámfölénnyel szemben 2364 magyar várvédő nézett farkasszemet.[7] A törökök azonban 1552. október 17-én a hadiévad lejártával befejezték az ostromot. A védősereg a túlerővel szemben, ötheti ostromban védte meg a várat, s az idő haladtával, a betegségekkel közeledő hideg időjárás a török ostromlókat visszavonulásra kényszerítette.[8]

Ha időben sikerült volna a törököknek a várat birtokba venniük, akkor elvághatták volna egymástól a Habsburgok által birtokolt északi és keleti országrészeket. Mivel Egert nem tudták bevenni, az északi hadi út fenyegetettsége megszűnt, és a felvidéki gazdag bányavárosok is megmenekültek egy későbbi török támadástól. Továbbá ez a magyar győzelem azt a politikai eredményt is hozta, hogy sikerült 1596-ig megállítani a további oszmán hódítást a Magyar Királyság ellen.

Többit is keresem

Dobó imája:
Istenem!

Te látod a mi kis romladozó várunkat

s benne ezt a maroknyi, elszánt népet…

A Te nagy mindenségedben

kicsi semmiség ez a földi világ.

Ó, de minekünk ez a mindenségünk!



Ha kell a mi életünk,

vedd el Uram, tőlünk!

Hulljunk el, mint a fűszál

a kaszás vágása alatt!

Csak ez az ország maradjon meg…

ez a kis Magyarország.



Mária, Jézus anyja,

Magyarország védőasszonya!

A Te képedet hordozzuk zászlóinkon.

A Te nevedet milliók ajka énekli magyarul!

Könyörülj érettünk!



Szent István király! Nézz alá az égből!

Nézd pusztuló országodat, veszendő nemzetedet!

Nézd Egert, ahol még állnak

a Te templomod falai,

és ahol még a Te nyelveden,

a Te vallásodon dicséri

a nép a Mindenhatót.



Mozdulj meg mennyei sátorodban,

Szent István király; ó borulj az Isten lába elé!

Isten, Isten! Legyen szíved a miénk!

Valahogy próbáld megfogalmazni..