Nyugat-Dunántúl élővilága

A Nyugat-Dunántúl Magyarország állatföldrajzilag legjobban ismert területeinek egyike. A soproni seregélyekről már Bél Mátyás Hungariae Antiquae et Novae Prodromus (Nürnberg, 1723) című könyvében olvashatunk.

Sopron madárvilágát részletesebben Fászl János bencés gimnáziumi tanár tanulmányozta. Az ő tanítványa volt Chernel István, a Savaria Múzeum 1908-ban megnyitott természetrajzi tárának első vezetője, a Magyarország madarai című, összegző könyv szerzője. Több dolgozatot írt erről a környékről Vönöczky-Schenk Jakab, a Magyar Madártani Intézet egykori igazgatója: neki köszönhető, hogy a világon harmadikként Magyarországon vezettük be a madarak tervszerű gyűrűzését.

A gerinctelenek első kutatója Freh Alfonz volt, aki a Kőszegi Katolikus Kisgimnázium 1877/78-as értesítőjében hatszáz, a városban, illetve környékén előforduló bogárfajt sorolt fel. A Kőszegi-hegység állatvilágának felkutatására id. Dudich Endre kezdeményezésére 1936 tavaszától őszéig, majd 1937-ben Kőszeg Város Helytörténeti és Szülőföldismereti Múzeuma, a Pázmány Péter Tudományegyetem és az Országos Természetrajzi Múzeum szakemberei úgynevezett faunakutató kirándulásokon gyűjtötték be, majd írták le elsősorban a hegység ízeltlábúit.

A földrajzi változatosság a növényföldrajzi képet is színessé teszi: e viszonylag kis területen két flóratartomány négy flóravidékének hat flórajárása osztozik (Rakonczay, 1996):

Alpicum flóratartomány; kelet-alpesi flóravidék:

rozáliai flórajárás,
stájer flórajárás;
pannon flóratartomány:

1. nyugat-dunántúli flóravidék

lajtai flórajárás
vasi flórajárás;
2. alföldi flóravidék

kisalföldi flórajárás;
3. Bakonyicum flóravidék

veszprémi flórajárás
Kelet-alpesi flóravidék Szerkesztés
1. Magyarországi területei

A nyugati határszél három kis foltján:

a Soproni-hegységben,
a Kőszegi-hegységben és
a Vendvidéken
a hazánk területének döntő többségétől meglehetősen eltérő, alpi jellegű növényzetet találunk. A Soproni-hegység a Noricum flóravidék rozáliai, a másik két terület ugyane flóravidék stájer flórajárásának keleti peremén helyezkedik el; kelet felé a Pannonicum flóratartomány átmeneti flóravidéke váltja fel őket.

2. Flóraelemei és jellegzetes növénytársulásai

2.1. A flóravidék fő jellemzője a magashegységekből leereszkedő (dealpin boreális) flóraelemek feltűnő gyakorisága. Ezek a fajok a száraz és meleg nyarakat nem tűrik, ezért itt van elterjedési területük keleti határa: a pannon flóratartományba nem lépnek át.

Ezen a vidéken van Magyarország legtöbb tőzegmohalápja: