Csatoltam képet.

Szibériában fagykatlanok alakulnak ki, mert a hegységek felfogják a hideg légáramlatokat.

A tajgán humuszban szegény, rosszminőségű talaj alakult ki, mert a tűlevelek nehezen bomlanak le.

Ázsia északi részén tavasszal hatalmas árvizek pusztítanak, mert a folyók olvadnak és a talaj nem bírja beszívni, mert fagyott.

A földrész közepe felé a nyarak egyre melegebbek, a telek egyre hidegebbek lesznek, a csapadék mennyisége csökken, mert az óceántól távolodik.

A góbi területén mérs. övi sivatag alakult ki, mert messze van az óceántól és hegyek veszik körül--->medencében van.

A sivatagos belső területek lefolyástalanok, mert nagy a hőingás, meleg a nyár, hideg a tél. Nagy a szárazság.

Az Arab-félszigeten és az Indus-alföldjének délkeleti részén trópusi sivatag alakult ki, mert ott szállnak le a légtömegek (passzát)

Az Indonéz-szigetvilágban trópusi esőerdőkkel találkozunk, mert az Egyenlítő áthalad rajta.

Az 5.-t nem tudom.

Szibériában fagykatlanok alakulnak ki miért