347.
Gondolom ami nem látszik, ott az idő van megadva, hogy mikor áll meg.
1) Ki lehet számolni a gyorsulást (lassulást), amivel megáll: a = v/t
2) A lassító erő: F=m·a. Nem tudjuk a tömeget, de bízunk benne, hogy nem baj.
3) A lassító erőt a súrlódás adja: F = Fs = µ·m·g
µ·m·g = m·a
Szerencsére tényleg kiesik a tömeg, fellélegzünk.
µ·g = a = v/t
µ = v/(t·g)

--
Ha nem az idő van a nem látható részen, hanem mondjuk az, hogy hány méter után áll meg, akkor:
1) s úton áll meg. s = 1/2·a·t², de nem tudjuk az időt, nem jön ki rögtön a gyorsulás.
2) A sebesség, az idő és a gyorsulás között van egy ilyen összefüggés: a = v/t. Reméljük, hogy jól fog jönni.
t = v/a
s = 1/2·a·(v/a)² = 1/2·v²/a
Szuper, kiesett a t, ebből már kiszámolható az a.
a = 1/2·v²/s

A folytatás már ugyanaz, mint az előbb a 2)-től kezdve.

348)
m·g = 100 N → ebből kijön az m: m = 10 kg
a = 3 m/s²
F = 50 N
---
A testre vízszintes irányban az F húzóerőn kívül még a súrlódás hat.
Az F erőnek és az Fs súrlódásnak az eredője gyorsítja. Ellenkező irányúak, tehát a különbségük az eredő:
F - Fs = m·a
Fs = F - m·a
Minden ismert a jobb oldalon, Fs = 50 - 10·3 = 20 N

Fs = µ·m·g, ebből kijön a µ.

349)
m = 5 kg
F = 30 N
µ = 0,4
a = ?
---
Hasonló, mint az előző, csak más adatok az ismertek.
Fs = µ·m·g, ez rögtön megvan
A gyorsító erő a két vízszintesnek az eredője:
F - Fs = m·a
a = (F - Fs)/m

350)
m = ?
F = 200 N
a = 4 m/s²
µ = 0,25
---
Ehhez is pont ugyanazok kellenek, mint az előző kettőnél.

Az eredő erő gyorsítja:
F - Fs = m·a
ahol Fs = µ·m·g
F = m·a + µ·m·g = m·(a+µg)
m = F/(a+µg)
kész.