1
A börtönben megírta a Mein Kampfot, amelyben összefoglalta világnézetét, a nácizmus ideológiáját, antiszemita fajelméletét, világuralmi törekvéseit és kommunistaellenességét. Szabadulása után ezeken az ideológiai alapokon építette újjá a pártját.
2
Széchenyi István társadalmi rangja és neveltetése miatt bízott benne, hogy Bécs támogatni fogja reformelképzeléseit, így a magyarországi változásokat a kormányzat sem gátolja meg. Emellett úgy vélte, hogy főnemesi társai is kiállnak mellette, és a reformokat a mágnások fogják végigvinni
3
Wesselényi a hatékony reformpolitikát a középbirtokos nemesség részvételével képzelte el, és nem bízott a kormányzatban.
4
Az örökváltság a jobbágyfelszabadítás egy formája. A jobbágy az örökváltság kifizetésével megszerezhette a használatában levő földek tulajdonjogát és megválthatta az úrbéri terheket.
5
Kossuth az 1840-es évek elején a Pesti Hírlappal már megteremtette a magyar politikai sajtót, de a lap éléről 1844-ben eltávolították.
6
Programja a Wesselényi Miklós által kidolgozott reformpárti ellenzékiség és érdekegyesítés hagyományait folytatja. Kossuth önálló nemzetállamot akart a birodalmon belül (nemzeti önrendelkezés), de felismerte, hogy a nemesség nem birkózhat meg az új haza és új társadalom teremtésének feladatával az egész nép (főleg a parasztság) támogatása nélkül, ezért érdekegyesítést akart. Ehhez pedig szükség volt a jobbágyfelszabadításra. Az 1839–40-es országgyűlésen elfogadott önkéntes örökváltsággal csak a jobbágyság töredéke volt képes megváltani magát, ezért kötelező örökváltság bevezetésére volt szükség, amelynél a kárpótlást az állam magára vállalja.
7
A közteherviselés elve - nagyon leegyszerűsítve - azt fejezi ki, hogy mindenki fizet adót.

Lényege az, hogy az adórendszerrel szembeni egyik igazságossági-méltányossági szempont (a haszonelvűség mellett) a közteherviselő képesség (vagy egyenlő haszonáldozat) elve.