1: Lényege az, hogy az adórendszerrel szembeni egyik igazságossági-méltányossági szempont (a haszonelvűség mellett) a közteherviselő képesség (vagy egyenlő haszonáldozat) elve.

A haszonelvűség szerint egy adórendszer akkor méltányos, ha az adóterheket az adófizetők olyan arányban viselik, ahogyan a közkiadásokból részesednek.
2:nem tudom biztosan ezt találtam A reformkor (1825-től 1848-ig) elnevezés a fejlődésben Nyugat-Európa mintaadó államaihoz (elsősorban Angliához és Franciaországhoz) képest lemaradt magyar társadalomban végbemenő újítási, modernizációs szándékra utal. A reformkor idején számtalan szociális, gazdasági, kulturális vívmány született, elsődlegesen: a jobbágykérdés rendezése, a modern ipar megteremtése, a Himnusz és egyéb nemzeti összetartozást kifejező költemények, valamint a polgári átalakulás útjában álló akadályok elhárítása. Mindezek alapkövei lettek az öntudatra ébredő nemzet újkori történelmének, s elvezettek a modern, polgári Magyarország megteremtéséhez. Főbb kezdeményezői: Széchenyi István, „a legnagyobb magyar”; Kossuth Lajos; Wesselényi Miklós, „az árvízi hajós” és Deák Ferenc, „a haza bölcse”.
3: a kettes a hármas rá is válaszol
4:Az örökváltság a jobbágyfelszabadítás egy formája. A jobbágy az örökváltság kifizetésével megszerezhette a használatában levő földek tulajdonjogát és megválthatta az úrbéri terheket. Az örökváltság lehet önkéntes, ekkor a jobbágy és a földesúr szabadon állapodhatnak meg a váltság összegéről; illetve kötelező, amikor egy törvényben előírt összeget kell fizetni.
5: csatoltam ( ezt találtam)
6:Csatoltam ( ezt találtam)
7:A közteherviselés elve - nagyon leegyszerűsítve - azt fejezi ki, hogy mindenki fizet adót. ( Remélem , hogy tudtam segíteni az elenére ,hogy a 2,3mas nem biztos, hogy jó)

De ha hiányosnak tartod a válaszom ezt találtam még :Kossuth és Széchenyi vitája Szerkesztés
A reformkor célkitűzéseinek megvalósítása felvetette az ezekhez vezető út, a módszerek megválasztásának kérdését is. A módszerekben, a bécsi udvarral szemben követett reformpolitika kérdésében nem volt egyetértés a reformok mellett elkötelezett jelentős személyiségek között sem. A reformerek között lévő mély világnézeti, politikai szakadék legmarkánsabban Kossuth és Széchenyi vitájában mutatkozott meg. Széchenyi, arisztokrata származású lévén, Magyarország felemelkedését saját osztálya, az arisztokrácia felemelésével együtt és vezetésével képzelte el. Ausztria és Magyarország történelmileg kialakult közösségét adottnak és megváltoztathatatlannak tekintette, élesen ellenezte a függetlenségi törekvéseket. Kossuth ezzel szemben független nemzeti államot akart, vagy legalábbis egy, a Habsburg birodalmon belüli gazdasági és politikai magyar különállást. A reformfolyamat társadalmi levezetésének kérdésében is ellentmondva Széchenyinek, azt hirdette, hogy a nemesség egyedül, az egész nemzet támogatása nélkül semmiképpen sem képes a modern, polgári hazát és ennek társadalmát megteremteni. Széchenyi, aki Wesselényivel ifjan kötött barátságát már régebben megszakította, Kossuthnak a Pesti Hírlapban publikált nézetei ellen a Kelet Népe című vitairat kiadásával tiltakozott. Az ország közvéleménye és a reformerek azonban ekkorra már Széchenyi reformjait kevesellték, s Kossuth mellé álltak. Széchenyi elszigetelődött, így azt a szellemi vezetői szerepet, amelyet az 1830-as években még ő töltött be, az 1840-es évektől már Kossuth vette át. A reformfolyamat fő csapásiránya radikálisabb formát öltött.

A nemzeti radikálisok Szerkesztés
A Kossuth-féle irányvonalat is keveslő nemzeti radikálisok már csak a reformkor végén jutottak szerephez, s meghatározó tevékenységük is inkább már az 1848-as forradalom és szabadságharc megindításához köthető. Azonban e helyt is megemlítendők, mivel ha közvetlen politikai befolyással nem is rendelkeztek, a kor politikusainak az idő haladtával egyre inkább számolniuk kellett velük, akárcsak az elégedetlen jobbágytömegekkel. Nyomásgyakorlásuk a korszak végén többször kimozdította a vitát a holtpontról. Kiemelkedő képviselőik Petőfi Sándor költő, Vasvári Pál történész és a jobbágy származású Táncsics Mihály író voltak. Gyökeres változtatásokat, örökváltság nélküli jobbágyfelszabadítást követeltek, nem riadva vissza a forradalmi eszközöktől sem. Táncsics így ír programjáról: „A földbirtok-tulajdonnak a legfőbb és egyetlen bizonysága a mívelés, ki azt míveli, az mondhatja csak igazán övének. A föld tehát mienk, kik míveljük, következésképpen érte megváltási díjjal igazságosan nem tartozunk. És ha ti nem akarjátok ez igazságot törvényben kimondani, majd a szükségtől kényszerítve mi fogjuk kikiáltani…”[1]

A konzervatív ellenzék Szerkesztés
A reformokat kezdettől fogva a konzervatív feudális ellenzék és az őket támogató bécsi udvar hagyományhű ellenállásával szemben kellett kivívni. A reformmozgalmak legfőbb gátolói a kezdeti időszakban Metternich kormánya és I. Ferenc király voltak. 1835-től Metternich terrorral próbálta megtörni a reformfolyamatokat: Lovassyt, Kossuthot, Wesselényit bebörtönözték. Később, az udvari konzervativizmus kudarca után Dessewffy Aurél gróf, fiatal arisztokrata magukat „fontolva haladóknak” nevező konzervatív pártot szervezett. Ekkoriban, az 1830-as évek végén az ultrakonzervativizmus már nem volt népszerű, a reformerek sikerei nyomán a „haladókkal” szemben a „maradiság” pejoratív jelzővé vált, ebből következett Dessewffy pártjának névválasztása és taktikája is. A reformerek néhány javaslatát kisajátítva és erősen felhígítva igyekezett az ingadozókat megnyerni, s így a reformerek táborát gyengíteni. (Meg még ezeket találtam) Az 1825–27-es pozsonyi országgyűlés. A reformküzdelem megindítása ehhez az egyébként még csak szerény eredményeket hozó országgyűléshez köthető. Széchenyi egy egész évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására.
Az 1832–36-os pozsonyi országgyűlés.
A Védegylet.
A Pesti Hírlap.
A Lánchíd megépítése Széchenyi István színre lépése
Mi késztette Széchenyit cselekvésre?
Fiatalkori portré Széchenyi István grófról, aki érmekkel kitüntetett, díszes egyenruhában látható, mellette a Jelenkor című irodalmi és művészeti folyóirat hever.
Széchenyi István gróf (1791–1860) Bécsben született Széchényi Ferenc és Festetics Julianna hatodik gyermekeként. A magántanulói és gimnáziumi évek után, a napóleoni háborúk idején önkéntesként részt vett a győri ütközetben, majd már hivatásos katonaként fontos futárszolgálatot látott el a lipcsei csatában. 1814-ben alakulatával Párizsig jutott. A fiatal huszárkapitány ezt követően a bécsi kongresszus táncmulatságain vett részt (Schöfft József: Széchenyi István a Vaskapunál, 1836)
A Habsburg Birodalom politikája a napóleoni háborúk után sem változott, a nagyhatalmi pozíció megőrzése továbbra is jelentős összegeket emésztett fel. Az államadósság folyamatosan gyarapodott, a terhek egy részét az Udvar a vámok növelésével áthárította Magyarországra. Az ország gazdaságát a kettős vámhatár gúzsba kötötte, és a birodalomrészek között komoly gazdasági különbség alakult ki. A beinduló Lajtán túli mezőgazdasági átalakulás (vetésforgó alkalmazása) a termelés növekedéséhez vezetett, így a magyar termények értékesítése mind nagyobb nehézségekbe ütközött.

A 19. század elején az örökös tartományok ipara dinamikusan fejlődött; a céheket felváltotta a manufaktúraipar, illetve egyes tőkés vállalkozásoknál elterjedtek a gőzgépek. Az osztrák és a cseh ipar termékei elárasztották a magyar piacot, a hazai ipar a kedvezőtlen feltételek miatt nem tudott megerősödni. A gazdasági nehézségeket súlyosbította a hazai hitelrendszer hiánya, a kedvezőtlen szállítási feltételek és a társadalmi rendszer rugalmatlansága.

A magyar közvélemény felrázását először Széchenyi István gróf vállalta magára. A dunántúli mágnás (főnemes) néhány év alatt körbeutazta Európát Nagy-Britanniától az Oszmán Birodalomig. Angliába Wesselényi Miklós báró is vele tartott. Gondolkodásmódjukra gyökeresen hatott a megújuló, modernizálódó Nyugat és az elmaradott Kelet látványa. Mindketten felismerték: Magyarország válaszút elé érkezett, az elavult társadalmi-gazdasági szerkezet már nem szolgálja az ország érdekeit, sőt a leszakadás rövidesen még szembetűnőbb lesz. A változásoknak érinteniük kell a feudális berendezkedés egészét.

A polgári átalakulás így egyszerre jelentette a képviseleti rendszer kibővítését és a jobbágykérdés felvetését. Széchenyi István először az 1825-ben összehívott országgyűlésen lépett színre, amikor birtokainak egyévnyi jövedelmét felajánlotta a magyar kultúra és a tudományos élet fellendítését szolgáló intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia alapítására.

Gyűlés, amelyen főurakhoz szól Széchenyi István, amely beszédében felajánlja egy évi jövedelmét az akadémia építésének javára. Körülötte kalapjukat a magasba emelő, ujjongó nemes emberek láthatóak.
Széchenyi István 1825 novemberében az alsótábla kerületi ülésén, Felsőbüki Nagy Pálnak mágnásokat bíráló szavaira reagálva szólalt fel: „Nekem itt szavam nincs. Nem vagyok tagja a követek házának. De birtokos vagyok; és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom reá.”
Neoreneszánsz stílusú palota.
A Magyar Tudományos Akadémia épületének terve
Nézzünk utána az interneten, mikor kezdődött meg az Akadémia székházának építése!
Szöveg szekció vége
Szöveg szekció
Széchenyi: Hitel
Hogyan viszonyult Széchenyi a rendi társadalomhoz?
A Gróf Széchenyi István által írt Hitel című irodalmi és társadalmi folyóirat címlapja.
A Hitel címlapja
Az 1825–27-es országgyűlésen még a rendi-sérelmi politika, azaz az abszolutista intézkedésekkel szembeni tiltakozások foglalkoztatták a nemességet. Igaz, elővették az 1790–91-es bizottságok dokumentumait, és azok újratárgyalását javasolták. Rövidesen lázas politikai élet bontakozott ki a vármegyékben, és mindenhol megfogalmazták a szükséges reformlépéseket. Széchenyi fellépése egy új korszak nyitányát jelentette; a gróf főnemesi társainak megnyerését tervezte.
A bécsi szórakozási lehetőségek magyarországi meghonosításával kívánta az arisztokratákat hazacsábítani, és a közéletbe bevonni. A pozsonyi, majd pesti lóversenyzés megindítása, illetve a kaszinóalapítás elsősorban főnemesi társainak szólt.

Széchenyi 1830-ban a Hitel című könyvben jelentette meg gazdasági reformelképzeléseit. (Két évvel korábban egy bécsi bank fedezet hiányában elutasította kölcsönkérelmét, és bár néhány hét múlva megkapta a kívánt összeget, a konfliktus felhívta figyelmét a pénzügyi korlátokra.)
Széchenyi látszólag gazdasági művet írt, de erős politikai megfogalmazásokat is tett: nyíltan hangoztatta a feudális rendszer elavultságát és válságát. Kiindulópontja az volt, hogy az anyagi gondokkal küszködő birtokosok az ősiség törvénye és a háramlási jog miatt nem tudnak a bankoktól hitelt felvenni birtokaik fejlesztésére. A földbirtokok nem forgalmazhatók szabadon, a majorságokon végeztetett robotmunka pedig nem hatékony. Az ősiség törvényét el kell törölni, és a feudális földbirtokot a földesúr polgári tulajdonába kell adni. A robotot és a kilencedet el kell törölni, de a földesurat nem érheti kár. A jobbágyság így megszűnne, de Széchenyi azt nem fejtette ki, milyen státusza lenne a volt jobbágynak. Valószínűleg bérlővé vált volna.

Szöveg szekció vége
Forrás szekció
Gazdáink egy része századát előzi meg, s úgy cselekszik, mintha már 1901-ben élne; más része pedig úgy gazdálkodik, mint II. András idejében volt szokás. Egynek mezei olyanok, mintha erővel hozták volna oda Belgiumból, másiknak síkjai pedig oly ábrázatlanok, hogy azokon tevével vagy dromedárral összetalálkozni nem volna meglepő. S ezen előmenetelek vagy hátramaradások nem mindig a körülállásoktul, de többnyire a birtokosok gondolkodásmódjátul függenek.
A pénznek, földnek s minden egyébnek csak úgy van lehető legnagyobb haszna, ha egyiket s másikat minden pillanatban arra fordíthatom, amire tetszik. Mennél szaporábban juthatok pénzemhez vagy földemhez, s mennél rövidebb idő alatt cserélhetem az elsőt a másikért s viszont, vagy egyiket s másikat egyéb életjavakért, annál többet ér nekem száz vagy millió forintom, tíz vagy százezer hold földem. […] Pénzéhez képest miért szegény a magyar tőkepénzes és a földesúr? Az első nem teheti pénzét olyan helyre, honnan mindég tetszése szerint ki is vehetné, s attul rendes kamat folyna. A másik pedig kiterjedt zsíros dűlői mellett se kap […] okvetlenül egy forintot is. S ki nem tapasztalta, ki robotban is, s béresek által is dolgoztatott, hogy azon munkát, melyet egy jobbágy rossz ekéjével, filigrán szekerével, gyenge marhájával 52 nap alatt tud elvégezni, maga béresivel, jó szerszámmal és erős marhával a mondott idő egyharmad része alatt vihette volna végbe?
(Széchenyi István Hitel című írásából; 1830)

Forrás szekció vége
Kérdések szekció
Hogyan vélekedett Széchenyi a hazai gazdálkodási viszonyokról?
Milyen ellentmondásokat, problémákat érzékelt?
Milyen érveket hozott fel Széchenyi a földbirtokok szabad adásvétele mellett?
Miben látta a robot és bérmunka közötti alapvető különbséget?
Kérdések szekció vége
Forrás szekció
Nevetséges vagy inkább szomorú dolognak kell-e mondani, ha valaki nagyszámú gulyája és telt gabonavermei mellett is koplal, vagy szinte éhen hal? Nevetséges vagy szomorú-e, ha egy nagybirtokos, kinek kiterjedt termékeny szántóföldei, rétjei, erdei, szőlei stb. vannak, ki nem adózik, és az országnak szinte semmi terhét nem viseli, és kinek sok ingyen dolgozik – ha egy ily birtokos, mondom, annyira elszegényül, hogy végre adósságai miatt semminél kevesebbje marad? […] Már ez miért van így – és ennek úgy kell-e lennie, vagy talán nem kellene; […]. Ha egynek pénzre van szüksége, minden jószági mellett is ugyan kaphat-e törvényes kamatra elegendőt könnyen és tüstént? […] Hitel híja miatt csak felette nagy uzsorával kaphatott. Hány birtokost ismerek magam, ki mindig pénzben szűkölködik, és kinek kincse maga előtt mindig el van zárva? És ez földesuraink és földbirtokaink állapotjának vázrajza, és ebből látszik, hogy inkább mendemonda teszi hitelünk létét vagy nemlétét, mint fekvő jószág, ház, marha, gabona, bor, sajt.
(Széchenyi István Hitel című írásából; 1830)

Forrás szekció vége
Kérdések szekció
Miben látta Széchenyi a legnagyobb problémát?
Milyen belső ellentmondások jellemezték a korabeli nagybirtokokat?
Kérdések szekció vége
Szöveg szekció
Széchenyi tudatosan vállalta fel az újszerű gondolatokat, elképzelései a közgondolkodás átalakítására és a maradiság elítélésére irányultak. A gróf optimistán látta a jövőt:

Szöveg szekció vége
Forrás szekció
„Minekünk is mozdulnunk kell, akár akarjuk, akár nem, s nehogy hátrafelé nyomattassunk, lépjünk inkább előre. […] Nem nézek én, megvallom, annyit hátra, mint sok hazámfia, hanem inkább előre; nincs annyi gondom tudni: valaha mik voltunk, de inkább átnézni: idővel mik lehetünk s mik leendünk. A múlt elesett hatalmunkból, a jövendőnek urai vagyunk. […] bírjuk inkább elszánt hazafiságunk s hív egyesülésünk által drága anyaföldünket szebb virradásra. Sokan azt gondolják: Magyarország – volt; – én azt szeretném hinni: lesz!”

Forrás szekció vége
Okosfeladat
Mondatkiegészítés (legördülő lista)
Nehézségi szint 3
Széchenyi István – a kezdetek
Összecsukás
Teljes képernyő
Kezdés
Egészítsd ki a hiányos szöveget! A feladatban öt kakukktojást is elrejtettünk.

Széchenyi István
született, szülei hatodik gyermekeként jött a világra. Édesapja Széchényi Ferenc volt, a
alapítója. Gyermekkorát
és Bécsben töltötte. Katonatiszti pályán kezdte meg tanulmányait, részt vett a híres
csatában is. Szabadidejében leginkább
, így jutott el Franciaországba, Angliába,
és Kis-Ázsiába is. Az 1825-ös országgyűlésen birtokai
jövedelmét felajánlotta a Magyar Tudományos Akadémia alapítására. Korabeli források szerint ez kb.
forint lehetett. 1830-ban írta meg
című művét. Egy évvel később megjelent a Világ, majd
-ban a Stádium.
Széchenyi István – a kezdetek okosfeladat vége
Szöveg szekció
Széchenyi és Wesselényi
Miben tértek el nézeteik?
Fiatalkori portré a bajszos és szakállas Wesselényi Miklósról.
Barabás Miklós: Wesselényi Miklós (1836)
Széchenyi István társadalmi rangja és neveltetése miatt bízott benne, hogy Bécs támogatni fogja reformelképzeléseit, így a magyarországi változásokat a kormányzat sem gátolja meg. Emellett úgy vélte, hogy főnemesi társai is kiállnak mellette, és a reformokat a mágnások fogják végigvinni. Rövidesen mindkét elképzelésében csalódnia kellett. A főrendek részéről (Dessewffy József) ugyanis elutasítást, illetve kritikát kapott. Az arisztokraták közül sokan felismerték a változások szükségességét, de ragaszkodtak a rendi kiváltságokhoz és a „nyolcszáz éves” alkotmányhoz. Az idős I. Ferenc és Metternich kancellár szintén a változások ellen politizáltak, így az 1830-as évek elején minden eszközzel megpróbálták lassítani a reformok kibontakozását.

Széchenyi ennek ellenére folytatta a programalkotást. Előbb a főrendi kritikára válaszolt (Világ, 1831), majd logikusan pontokba szedte a szükséges lépéseket (Stádium, 1833). A kiváltságok felszámolásával a rendi nemzet helyett egy polgári nemzetet képzelt el, amelyben az államot a jogok és kötelességek harmóniája fogja össze. Széchenyi bízott a fokozatos jogkiterjesztésben, a lassú társadalmi változásokban.

Wesselényi Miklós báró a „két haza” (Erdély és Magyarország) politikusaként tevékenykedett a hazai közéletben. (Az erdélyi főnemes magyarországi birtokot is szerzett, így megjelenhetett a felsőtáblán.) Wesselényi a hatékony reformpolitikát a középbirtokos nemesség részvételével képzelte el, és nem bízott a kormányzatban.

Wesselényi meggyőződése szerint a rendi ellenzék rövidesen belátja a feudális jogrend tarthatatlanságát, és felvállalja a reformokat. Az arisztokraták zárt világában élő Széchenyi nem tartotta sokra a köznemesség erejét, az érdemi döntések meghozatalához alkalmatlannak vélte a zajos vármegyei közgyűléseket.

Széchenyi István későbbi politikai elszigetelődéséhez ez a véleménye is hozzájárult, főrendi társai nem álltak mellé, a köznemesség világát pedig ő nem értette meg. (Széchenyi István az 1830-as és 1840-es években példát mutatva mindenkinek nagy energiával fogott hozzá az ország modernizálásához. Gyakorlati tetteiről a 41. leckében olvashatunk.)

Szöveg szekció vége
Forrás szekció
A Hitel lábra állítását tettem systemám [rendszerem] talpkövéül, mert annak nem léte, mint a honi tapasztalás mutatja, legtehetősb nemzetségeinket is megsemmisíti; […].
Tehát
1-szer A Hitel. De Hitelt, ha egy osztályt sem akarunk az abbuli kirekesztés által felette keményen büntetni, mindaddig nem állíthatni fel valódi sikerrel, míg nincs
2-szor eltörölve az Aviticitas [ősiség törvénye]. Ennek eltörlése pedig szükségkép maga után vonja
3-szor a Fiscalitas [háramlási jog] megszűnését. Minthogy továbbá nem elég, ha a hitelező az ingatlant csak exequálhatja [végrehajthatja], de azt nekie teljes bátorságban bírhatni is kell, mert másképp kis kamatra pénzt nem fog adni; többször lehetne pedig a hitelező nemtelen mint magyar nemes: szükségkép foly mindenkire a
4-szer a Jus Proprietatis [birtokszerzés joga]. Ha pedig a nemtelen is bírhat ingatlant, kell neki teljes személy és vagyonbeli bátorság, azaz
5-ször törvény előtti egyformaság. És – mert sikertelen a törvény, ha azt mindig csak egy felekezet magyarázza –
6-szor törvényes pártvéd [választott védő]. Ezen utolsó két törvény azt vonja maga után, hogy
7-szer a házi pénztár [vármegye költségei] s országgyűlési a nemestül is idomzat szerint [a birtok arányában] viseltessenek. Ezen törvények következésében új életre ébredend a hon, s nagyobb lévén a mozgás, szükségkép foly, hogy
8-szor a vizek elrendelése, utak készítése s jó karban tartása, valamint a belvámok – mindenkitül egyenlőn fizetve – országgyűlési tárgyak legyenek; mert ilyesekben harmónia és szoros egybehangzás kell.
De mind emellett szorgalom hatalmasan nem léphet elő; s így félre kell vetni mint káros akadályt,
9-szer a monopóliumokat, céheket, limitációkat [hatósági árszabás] s egyéb ilyen intézeteket örökre.
De hogy egészen el ne külföldiesedjék az ország, s külintelligencia még könnyebben és szaporábban ne nyomjon el minden nemzeti sajátságot mint most
10-szer 1835-dik esztendő 1-ső napjátul fogva csak magyar nyelven írott s íratandó törvény, ítélet, parancs, folyamodás, alkotandó contractus [szerződés], egyezés, számadás stb. lesz hazánkban kötelező erejű!
Mindez azonban még nem elég a magyar hon dolgainak rendes forgására; a felsőbb parancsolatokban legnagyobb egyformaság kell, s ekképp
11-szer csak a Helytartó Tanács közbevetése és befolyása által kormányoztassunk.
S mindennek fő garanciája legyen
12-szer a nyilvánosság.
(Széchenyi István Stádium című írásából; 1833)

Forrás szekció vége
Kérdések szekció
Gyűjtsük ki táblázatba a társadalmi és gazdasági követeléseket!
Honnan közelítette meg Széchenyi a problémát?
Milyen középkori vonások jellemezték még a hazai viszonyokat?
Hogyan képzelte el Széchenyi a politikai berendezkedés korszerűsítését?
Kérdések szekció vége
Forrás szekció
Most van éppen ideje, hogy az ország rendei illő s okos engedményeket tegyenek s azt törvényes kezességre alapítsák: a földnépe most mindent, ami könnyebbítésére tétetik, köszönettel s úgy fogja venni mint ajándékot. Mi pedig gondoljuk meg, hogy amit érettök tenni fogunk, nem lesz ajándék, hanem tartozásnak lefizetése […]. Mi nálunk sokféle nyelv – sok religio [vallás] – számtalan különböző szokások – s hányféle nemzetség! – Ez magában is veszedelem. – Bajos, szinte lehetetlen ezen hézagokat kipótolni – csak a haza, polgári alkotmány s törvény iránti egyenlő buzgóság teheti. Ezt pedig egyedül az eszközölheti, hogy a nemzetiség s polgári alkotmány malasztait minden nyelvű, vallású s származásúakra egyenlően terjessze, hogy ne legyen azok közül s egy helyzetbeli is a többi felett […].
(Wesselényi Miklós Balítéletekről című munkájából; 1833)

Forrás szekció vége
Kérdések szekció
Milyen javaslatot fogalmazott meg Wesselényi a rendek számára?
Hogyan érvelt az alkotmány kiterjesztése mellett?
Milyen megoldást kínált ezzel a soknemzetiségű országnak?
Kérdések szekció vége
Okosfeladat
Sorba rendezés
Nehézségi szint 4
Wesselényi pályafutása
Összecsukás
Teljes képernyő
Kezdés
Nézz utána Wesselényi Miklós életútjának, és tedd időrendi sorrendbe a hozzá kapcsolódó eseményeket!

A sorbarendezés úgy oldható meg képernyőolvasót használók számára, hogy először Enterrel
vagy Szóközzel ki kell választani azt az elemet, amelyet át szeretnénk helyezni, majd navigáljunk
ahhoz az elemhez, amelynek a helyére tenni szeretnénk, majd ismét nyomjunk Entert, vagy Szóközt.
Ekkor a két elem megcserélődik.
1
1Az 1848-as események során nagy szerepe van abban, hogy Magyarország és Erdély uniója létrejöjjön.
2
21833-ban a cenzúra megkerülésével megjelenik a Balítéletekről című műve.
3
3Széchenyivel bejárja Nyugat-Európát, az út során rengeteg tapasztalattal gazdagodnak.
4
4Kiérdemli az árvízi hajós nevet.
5
5Az MTA tagjává választják.
6
6Elkezdődik politikai karrierje a vármegyei gyűléseken való részvétellel.
7
7A kormányzat bírálatáért perbe fogják, védője Kölcsey Ferenc lesz.
Wesselényi pályafutása okosfeladat vége
Okosfeladat
Párosítás kvíz
Nehézségi szint 3
Széchenyi írásai
1/6
Összecsukás
Teljes képernyő
Kezdés
Válaszd ki, hogy Széchenyi melyik művére vonatkoznak az állítások!

1830-ban megjelenő írásában az ősiség törvénye ellen érvel.

Kelet népe

Stádium

Hitel

Lovakrul

Világ

A Magyar Akadémia körül
Széchenyi írásai okosfeladat vége
Kitekintő szekció
KITEKINTŐ
Gróf Széchenyi István, a magánember
A közvélemény előtt sokáig rejtve maradt, milyen ádáz küzdelmet folytatott önmagával Széchenyi István. A gróf fiatalkorától naplót vezetett, melyben egyre több pszichés zavarra utaló bejegyzést hagyott. Gyakran voltak szélsőséges hangulatváltozásai, többször is felvetődött benne az öngyilkosság gondolata, és valamilyen rejtett betegségtől félt. Az önmarcangolás és az önvád visszatérő eleme volt belső küzdelmeinek.
Széchenyi szerelmi élete ugyancsak zaklatottan indult.
A bécsi kongresszuson viszonyt folytatott fiatal sógornőjével, és családja a botrányt diplomáciai kiküldetéssel leplezte. Az arisztokrácia köreiben azonban ismert lett az eset, ezért az előkelő családok az ifjú grófot sorozatosan kikosarazták. Széchenyi 1824-ben végzetesen beleszeretett egy fiatal, férjes asszonyba (Seilern Crescence-be). Közel egy évtizedig táplált az illem határain belül plátói szerelmet a többgyermekes grófnő iránt. Miután Crescence férje meghalt, az özvegyi gyászév leteltével, 1836-ban feleségül vette. Széchenyi házassága 1848-ig boldognak tűnt, a grófnak két fia született.

Gróf Széchenyi István lóháton, kalapban, kockás ingben és nadrágban, csokornyakkendőben, a háttérben a Lánchíd.
Gróf Széchenyi István lóháton. (Sterio Károly 1857-es színezett litográfiája, amely egy korábbi rajz nyomán készült.) A gróf viseletének ábrázolása hiteles
Széchenyi István és felesége elegáns öltözetben egymás mellett vonulnak.
Széchenyi és felesége, Seilern Crescense. (Perlasca Domokos: Gróf Széchenyi István feleségével nemzeti ruhában. Honderű, 1843)
Én minden házias boldogságról lemondtam, amióta ismerem. […] Szerelmet más nő iránt csak színlelni tudtam volna, de érezni soha; és boldogságomat, nyugalmamat az erény nehéz, göröngyös, de nemes útján fogom keresni. Kegyed engem máris jobb emberré tett. Ah, ha honfitársaimnak és felebarátaimnak valaha is igazabb szolgálatokat tehetnék, mint amilyeneket eddig tettem: Kegyed műve volna.
(Széchenyi naplóbejegyzése; 1825. október)

Crescence pirulón nekem 400 pengő forintot egy vigadóra Pesten felajánlott. Utána elkerült és hidegen bánt velem. Ő kiszámíthatatlan – Ha engem nem is szeret, mégis szereti enyéimet.
(Széchenyi naplóbejegyzése; 1825. november)

Évekig nélkülözhet az ember, munkálkodhatik, és tehet jót csendben, némaságban, de végül is mindig jutalmat remél… Én a pályámon becsületesen ki akarok tartani – csak Crescence elismerje valaha értékemet, csak elismerje! Ez legyen egyetlen jutalmam.
(Széchenyi naplóbejegyzése; 1828. július)

Boldog, nagyon boldog vagyok. Boldogabb, miképpen lehetségesnek hittem! Otthon ebédelek. Otthon maradok. Ó, be jól érzem magam!
(Széchenyi naplóbejegyzése az esküvőt követő napokról; 1836. február)

Kitekintő szekció vége
Összegzés szekció
ÖSSZEGZÉS
Történelmi nézőpont
Milyen okai voltak annak, hogy Széchenyi politizálni kezdett?
Mi késztette a grófot arra, hogy „ostorozza” a fennálló állapotokat?
Történelmi jelentőség
Hogyan és milyen konkrét programmal kapcsolódott be Széchenyi István a közéletbe?
Milyen gazdasági-társadalmi lépéseket sürgetett a későbbiekben?
Összegzés szekció vége
Lecke terület vége
Biológia 10.
Fizika 10.
Földrajz 10.
Irodalom 10.
Irodalom 10. szöveggyűjtemény
Kémia 10. A.
Kémia 10. B.
Kommunikáció – magyar 10. szakiskolásoknak
Magyar nyelv 10.
Matematika 10.
Matematika 10. I.
Matematika 10. II.
Osztályközösség-építő program 10.
Természetismeret 10.
Történelem 10.
Történelem – Társadalomismeret 10.



KAPCSOLAT:

[email protected]
FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK
ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT
AKADÁLYMENTESSÉG
GYIK
FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV
TANULÁSI SZOFTVEREK
IMPRESSZUM
A portál adatbázisában közzétett tanulmányok, szerzői művek vagy más szerzői jogi védelem alá eső termékek (továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatási Hivatal. A jogtulajdonos – egyértelmű forrásmegjelölés mellett – engedélyezi a művek tudományos, kulturális és köznevelési intézmény keretében folyó oktatási felhasználását, amennyiben az még közvetett módon sem eredményezi a felhasználói haszonszerzést. A jogtulajdonos kifejezett írásbeli engedélyéhez köti a művek továbbhasznosítását, és kifejezetten megtiltja a művek – akár közvetett módon történő – haszonszerzés érdekében való felhasználását.