Hasonulás: A hasonulás során az egyik mássalhangzó részben vagy egészében átveszi a mellette álló hang képzési jegyeit. Teljes hasonulás történik például a v-től különböző mássalhangzóra végződő főnevek –val/-vel ragos alakjai esetében: kalap+-val= kalappal – ebben az esetben minőségi változást írásban is jelöljük: ez az írásban jelölt teljes hasonulás. Más esetben azonban nem jelöljük a változás tényét: a maradtak [marattak] alak az írásban nem jelölt teljes hasonulásra példa.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------

Összeolvadás: Az összeolvadássorán két vagy több egymást követő mássalhangzóból a kiejtésben egy harmadik keletkezik: látja -- [láttya]; tetszik -- [teccik]; fáradság -- [fáraccság]. Ilyenkor általában egy zár-és egy réshang kerül egymás mellé, belőlük pedig egy zár-rés hang keletkezik. (ty, c, cs ,stb.)

----------------------------------------------------------------------------------------------------------

Rövidülés: Rövidülés esetén egy hosszú és egy rövid mássalhangzó kerül egymás mellé, és kiejtéskor a hosszú hangzó megrövidül: hallgat -- [halgat], otthon -- [othon].

----------------------------------------------------------------------------------------------------------

Nyúlás: A nyúlás jelenségét akkor figyelhetjük meg, ha két magánhangzó között a mássalhangzó ejtésben megnyúlik: kisebb -- [kissebb], egyes -- [eggyes].

----------------------------------------------------------------------------------------------------------

Kiesés: Kiesés akkor történik, amikor három egymást követő mássalhangzó közül a másodikat nem ejtjük: mondta -- [monta], rendtartás -- [rentartás].