Ha szívesen korrepetálnál, hozd létre magántanár profilodat itt.
Ha diák vagy és korrepetálásra van szükséged, akkor regisztrálj be és írd meg itt, hogy milyen tantárgyban!
Hittan
Anonym{ Elismert } kérdése
555
Valki elküldi ezeket a részeket?MINDRE szükségem van,nagyon fontos lenne
Ószövetség:
1.A teremtés története (Ter./1Móz.1-2)
2.A bűnbeesés,a bűn elhatalmasodása(Ter./1-16;Noé bárkája 6,5-9,19;Bábel tornya 11,1-9)
3.Ábrahám története(Ter./1Móz.12,1-9;15;21,1-8;22,1-19)
4.József története(Ter./1Móz. 37,1-36;39,1-47,12;50,14-26)
5.A kivonulás története(Kiv./2 Móz.1-4,17;5,1-5;7,8-10,29;12;14,5-31;19,1-20,21)
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
0
Általános iskola / Egyéb
Válaszok
1
Fakalap{ Elismert }
válasza
Nem biztos hogy pontos,de ebből hátha ki tudsz indulni,megpróbáltam röviden.
1. A teremtés története:
A Föld és az ember teremtése a Bibliában Mózes első könyvében (más néven Genezis vagy Teremtés könyve) olvasható az első és második fejezetben. Ezzel a történettel kezdődik a Biblia, amely kimondja, hogy Isten a Teremtő és a természeti világ, továbbá az élőlények az ő alkotásai.
A teremtés története prófétikus, amikor az ismeretlen próféta nem a jövőt, hanem a múltat idézi meg. A bibliai szöveg kommentárja ezen a lapon a kreacionista nézőpont alapján készült.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------
2. A bűnbeesés,a bűn elhatalmasodását nem találom.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------
3. Ábrahám története:
Ábrahám nevére többször is utal a Héber Biblia, de életének történetét a Teremtés könyve mutatja be. Ábrahám életútja a 11. fejezet 26. versétől kezdve bontakozik ki. A fejezet Noé gyermekének, Sémnek az utódait sorolja fel, magába foglalva Hébert is, a héber nép névadóját. Sém leszármazottait a fejezet egészen Ábrahámig vezeti. Az ősatya története a 25. fejezet 10. verséig tart.
Ábrahám apja Terah volt, aki a khaldeai Ur városából származott, amelyet a legtöbb történész a khaldeaiak uralma alatt álló dél-mezopotámiai területre tesz. Egyes megközelítések szerint viszont a khaldeus Ur az észak-mezopotámiai Urfára utal. A város lakói mind a mai napig hagyományosan Urfát tartják Ábrahám szülővárosának. Ugyancsak mások a letűnt Urkes települést vélik az igazi khaldeus Urnak.További kutatások rámutattak, hogy a khaldeus szó másra is utalhat. Egyrészt a korabeli Mezopotámiában khaldisz névvel illették az istenek egy csoportját, másrészt pedig az Urartuban beszélt nyelvet is khaldeainak mondták. Ábrahám Urból Hárán vidékére költözött, amelynek közelében található Urfa és Ura, mint a khaldeus Ur lehetséges megfelelői. Sőt, Nuzi, Ebla és Ugarit kőtábláin fennmaradtak utalások egy északon fekvő Ur nevű településre. Hárán vidékén egyébként több olyan történelmi település neve is fennmaradt, amelyek Ábrahámm őseinek nevét viselik (például: Péleg, Sérug, Nákhor és Tháré).
Ábrám a khaldeus Urban veszi feleségül Szárait, aki ugyan rangjához méltó, de magtalan, és még Ur városában hal meg bátyja, Hárán, Lót apja. Ábrám az Úr parancsára innen indult el az ígéret földjére, Kánaánba. A közeli Hárán vidékén telepedett le, a Habor folyó partján álló Carrhae, azaz Harrán városában. Itt halt meg Ábrám apja életének 205. évében.
Itt az Úr ismét megszólította Ábrámot, és felszólította őt, hogy népével együtt induljon el arra a földre, amelyet Ő mutat neki. Cserébe Jahve megígérte az akkor 75 éves és gyermektelen Ábrámnak, hogy leszármazottai benépesítik majd a Földet. Ábrám tehát útnak indult Kánaán felé feleségével Száraival és Lóttal, valamint házának népével és nyájával. Egészen Sikhem vidékéig vezette Ábrámot az Úr, ahol a szent fánál a Mindenható megjelent Ábrám előtt, és neki valamint leszármazottainak adta a földet. Ábrám itt oltárt épített a teofánia emlékére, és továbbindult Béthel és Ai irányába.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------
4. József története:
Az ószövetségi történet szerint mivel ő volt apja kedvenc fia, féltestvérei irigységből eladták rabszolgának. József álmokat látott, amikben a testvérei leborultak előtte. Egyiptomba került, ahol a fáraó főemberének, a testőrök parancsnokának Potifárnak a szolgája lett. Jó viszonyba került gazdájával. Gazdájának felesége megpróbálta elcsábítani, majd mikor József ellenállt neki, a feleség megvádolta, hogy József megpróbálta megerőszakolni. Potifár a börtönbe vetette Józsefet. Ez a motívum egy, a korabeli világban rendkívül elterjedt mítosz, az Asertu és Baál (hettita Aszerdusz és a Viharisten, ugariti Atirat és Baál, föníciai Asera és Baál). Az istennő neve összevethető József feleségének nevével, Aszenáthhal.
Bartolome Esteban Murillo: József és Potifár felesége
József börtönbe került, ahol megfejtette két rab álmát: az egyikre kivégzés várt, a másikat szabadon bocsátották. Az egyik a fáraó pékmestere, a másik a fáraó főpohárnoka volt. Mikor ez bekövetkezett, József arra kérte a főpohárnokot, hogy ne felejtse el megemlíteni ezt a fáraónak. A fáraó pár évvel később hívta, hogy fejtse meg álmát; József megjövendölte, hogy hét bő és hét szűk esztendő következik Egyiptom földjén. Így Egyiptom tudott élelmet raktározni, és mikor a egész térségben bekövetkezett az éhínség, József apja és testvérei is a családjaikkal együtt bevándoroltak, hogy ne haljanak éhen. Jákob leszármazottaiból - a Biblia alapján - később rabszolgák lettek és Mózes vezetésével hagyták el végül az országot.
A fáraó Józsefnek a héber neve helyett a Czafenát-Pahneákh egyiptomi nevet adományozta aminek jelentése: élők eledele, élet kenyere, kenyérosztó. Felesége Aszenáth volt, Ré héliopoliszi főpapjának a lánya; két fiuk, Efraim és Manassze két zsidó törzs ősatyja lett. József története szerepel a Koránban is.
József 30 évesen került nagy hatalomra Egyiptomban és 110 éves koráig élt valószínűleg Kr. e. 1750 - 1600 között. Halála után a testét bebalzsamozták, amelyet később a zsidók, Egyiptomból való kivonulásuk idején magukkal vittek és végül a kánaáni Szikem közelében temették el.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------
5. A kivonulás története:
Ez a rész a héberek egyiptomi helyzetének leírásával kezdődik. Jákob Egyiptomba vándorolt családja megsokasodott, és az új fáraó már nem ismeri József érdemeit és veszélyt lát az izraelitákban. Ezért Pitom és Ramszesz városokban robotmunkára kényszeríti az izraelitákat, hogy így vessen gátat a szaporodásuknak. Amikor a fáraó látja, hogy rendelete eredménytelen marad, utasítja a bábákat a születendő fiúgyermekek megölésére, csak a lányokat hagyhatják életben. A bábák azonban nem engedelmeskednek, és az izraeliták száma tovább növekedik. Ekkor a fáraó parancsba adja, hogy minden megszületendő fiút vessenek a folyóba, a lányok életben maradhatnak (1. fejezet). Ezután következik Mózes története és küldetése. Anyja hónapokig rejtegeti a gyermeket. Amikor tovább nem titkolhatja a fiút, egy szurokkal bekent kosárba teszi, és a folyó partján a nád közé helyezi, remélve, hogy valaki megtalálja és megszánja. A fáraó leánya látja meg, megszánja, magához veszi, és a Mózes nevet adja neki. Mózes a királyi udvarban is izraelitákhoz tartozónak vallja magát. Amikor felnövekedik, felkeresi népét és segíteni próbál nekik. Egy alkalommal Mózes megöl egy izraelitát ütlegelő egyiptomit, és emiatt menekülni kényszerül Midiánba. Itt él idegenként, majd megházasodik, és megszületik fia is. Apósa Midián papja (2. fejezet). Isten azonban nem feledkezik meg szorongatásban szenvedő népéről és meghallgatja imájukat. Egy égő csipkebokorban Jahve kinyilatkoztatja neki szent nevét: Jahve, azaz „Én vagyok, aki vagyok”, majd azt a megbízatást adja, hogy Izraelt szabadítsa ki a fáraó kezéből. A vonakodó Mózesnek megerősítésül csodajeleket tesz és szóvivőül Áront rendeli mellé. Mózes ekkor elfogadja a küldetést, és családjával együtt visszatér Egyiptomba. Mózes és Áron elmondja a zsidóknak, amit Jahve Mózesnek mondott, Mózes pedig a nép előtt bemutatja a csodajeleket. A nép hisz nekik (3-4. fejezet). Mózes és Áron a fáraó elé járulnak, hogy engedje meg az izraeliták kivonulását a pusztába, Jahvénak áldozatot bemutatni. A fáraó elutasítja a kérést és még súlyosabb robotterhekkel sújtja a népet. Az izraelita munkavezetők ezért Mózes és Áron ellen kezdenek lázadozni (5. fejezet).
A 10 csapás, amely azért éri Egyiptomot, mert a fáraó vonakodik Izrael kivonulásához hozzájárulni, sajátos színezetet ad az elbeszélésnek; ugyanakkor Jahve nagyságának és hatalmának bemutatásához is alkalmul szolgál . A 10 csapás sorrendje: 1. Egyiptom vizei vérré változnak; 2. Egyiptom egész földjét békák lepik el; 3. szúnyogok kínozzák az embereket és az állatokat; 4. bögölyök jelennek meg Egyiptomban; 5. dögvész és pusztító járvány sújtja az egyiptomiak állatait; 6. fekélyek keletkeznek emberen és állaton; 7. az egész országot jégeső pusztítja; 8. sáskajárás felfalja a jégesőtől megkímélt termést is; 9. három napos sötétség száll az országra; 10. az egyiptomi elsőszülöttek halála.
A mai idealista kutatók arra következtetnek, hogy a tíz csapás valóban megtörténhetett.
1
Anonym:
Nekem a bibliából kellenének ezek a részek.Szóról szóra
7 éve0
Fakalap:
Jah,értem. Akkor nem tudok segíteni,bocsi. :/ Esetleg ha van otthon bibliátok lesd ki onnan.
7 éve0
Anonym:
Van,de az a baj,hogy ott nincsenek sorrendbe,es nekem ugy kene h csak azok a reszek legyenek egyben,hogy tanulni tudjak
7 éve0