Ha összekötöd a kör középpontját a húr végpontjaival, akkor egy egyenlő szárú háromszöget kapsz, ahol a szárak hossza a kör sugarai, így 4,8 cm hosszúak. Behúzzuk az alaphoz tartozó magasságot, ami felezi a szárnál lévő szöget és az alapot, akkor olyan derékszögű háromszögeket kapunk, ahol az átfogó hossza 4,8 cm, egyik befogójának hossza 3,1 cm, az ezzel szemközti szög a kérdés; ha az α, akkor annak szinusza felírható:

sin(α)=3,1/4,8, erre α=~40,23° adódik. Ennek kétszerese a húrhoz tartozó egyik középponti szög, tehát 80,46°-os. A kerületi szög fele a középponti szögnek, így a húrhoz 40,23°-os kerületi szög tartozik. Ez viszont csak az egyik megoldás; a húr két részre bontja a körívet. Ha a hosszabbik köríven kiválasztunk egy tetszőleges pontot, majd összekötjük a húr végpontjaival, akkor az így keletkező húrok hajlásszöge lesz az előbbi. Ha viszont a rövidebbik köríven csináljuk ugyanezt, akkor egy teljesen másik szöget kapunk, viszont erre is igaz lesz, hogy a középponti szög fele, ami pedig az előbbi sugarak konkáv szöge, ami 360°-80,46°=279,54°. Ennek fele 139,77°, a másik keresett kerületi szög.