Ha csapvízről van szó, és az budapesti, akkor annak az átlagos keménysége 13 nK0, ami 130 mg CaO-dal egyenértékű kalcium és magnézium sót jelent oldva 1 liter vízben.

1 mmol azaz 56 mg CaO-dal 1 mmol, azaz 162 mg Ca(HCO₃)₂ és 146 mg Mg(HCO₃)₂ egyenértékű.

130 mg CaO-dal 130*162/56= 376 mg Ca(HCO₃)₂ és 130*146/56= 339 mg Mg(HCO₃)₂ egyenértékű.

Legyenek ezek a sók a változó keménységet okozó kalcium- és magnézium-hidrogén-karbonátok az egyszerűség kedvéért.
Tehát most az állandó keménységet okozó például kalcium-és magnézium-kloridtól tekintsünk el, mivel ezek arányát a vízben nem ismerjük.

És legyen a vízben ezeknek a hidrogén-karbonátoknak az aránya 1:1.

Tehát ha 130 mg CaO-dal 376 mg Ca(HCO₃)₂ és 339 mg Mg(HCO₃)₂ egyenértékű, akkor
a felével, 65 mg CaO-dal 376/2= 188 mg Ca(HCO₃)₂ és 339/2= 169,5 mg Mg(HCO₃)₂ egyenértékű.

Tehát 1 liter 13 nK0 vízben 188+169,5=357,5 mg hidrogén-karbonát van oldva.

Bepárláskor ezek a változó keménységet okozó sók karbonátokká alakulnak (ezért hívjuk ezt változó keménységnek):

Ca(HCO₃)₂ → CaCO₃ + H₂O + CO₂
Mg(HCO₃)₂ → MgCO₃ + H₂O + CO₂

1 mmol CaCO₃ tömege: 100 mg
1 mmol MgCO₃ tömege: 55 mg

Tekintsük a csapvíz sűrűségét 1 g/cm³-nek, akkor 1 liter víz tömege 1 kg.

162+146= 308 mg (azaz 2 mmol hidrogén-karbonátból) 100+55=155 mg (azaz 2 mmol) karbonát keletkezik.
357,5 mg-ból 357,5*155/308=179,9 mg.

Ha 1 kg vízből 179,9 mg só keletkezik, akkor
x=71 000 000 mg/179,9= 394663,7 kg vízből 71 000 000 mg (71 kg) só keletkezik.