Ha mást nem legalább be tudod lőni, hogy hogyan sikerült.

1. cos(90°)=0, tehát hamis
2. Definíció szerint igaz.
3. Hamis, mivel csak 270°<α<360° esetén negatív.
4. Igaz.
5. Igaz, a 0° pont ilyen.
6. Hamis, mivel az 1-et és a -1-et csak egy-egy szögnél veszi fel.
7. Igaz.
8. Hamis, mivel a 0, a π és a 2π esetén vesz fel 0-t.

2.
sin(295°) negatív, mivel a 295° III. negyedbeli szög, és ott a szinusz negatív.
cos(140°) negatív, mivel a 140° II. negyedbeli szög, és ott a koszinusz negatív.
tg(200°) pozitív, mivel tg(200°)=sin(200°)/cos(200°), és ezek közül mindkettő negatív, így hányadosuk pozitív.
Tehát a szorzat pozitív lesz.

A szinuszfüggvény 360°-onként veszi fel ugyanazt az értéket, ezért ha levonunk a szögből 360°-ot, ugyanazt az értéket kapjuk: sin(2000°)=sin(1640°)=...=sin(200°), erről pedig már tudjuk, hogy negatív.
A koszinuszfüggvény is 360°-onként veszi fel ugyanazt az értéket, tehát cos(1430°)=cos(1070°)=...=cos(350°), ez pedig pozitív.
sin(12,5°) pozitív.
Tehát a szorzat értéke negatív.

Ha esetleg a törtben nem fokok lennének (mivel nincs külön jelölve), akkor radiánban kell számolnunk, ekkor viszont 2π-ket kell levonnunk, de mivel ennek nincs pontos értéke, csak kerekíteni tudjuk, ezért két kerekítéssel kell számolnunk; ha mindkét kerekítésre ugyanaz az előjel jön ki, akkor jól számoltunk.
Ha π=~3,1416, akkor 2*3,1416=6,2832-ket kell levonnunk, tehát: sin(2000)=sin(1993,7168)=...=sin(1,9424), 1,9424 kevesebb, mint π, ezért erre pozitívat kaptunk. Ez volt a fölfelé kerekítés, így jöhet a lefelé kerekítés; π=~3,1415, ekkor sin(2000)=sin(1993,717)=...=sin(2,006), ez is π alatt van, tehát szinuszértéke pozitív lesz.
A koszinuszra ugyanez a történet:
π=~3,1416 → cos(1430)=cos(1423,7168)=...=cos(3,7136), ez több, mint π, és 3π/2-nél kisebb, tehát III. negyedbeli, ott pedig a koszinusz negatív.
π=~3,1415 → cos(1430)=cos(1423,717)=...=cos(3,795), ugyanoda esik, mint az előző, tehát ez is negatív lesz. Mivel az eredeti ezek közé esik, ezért az is negatív lesz.
sin(12,5°)-nál van jelölve a fok, tehát mindenképp fokkal számolunk, így pozitív.
Így is negatív lesz a szorzat.

3. Kiszámoltatod számológéppel, ekkor megkapod a IV. negyedbeli megoldást, ami negatív lesz. A pozitív szöget úgy kapod meg, hogy hozzáadsz 360°-ot. A III. negyedben is felveszi ugyanezt az értéket, azt úgy kapod, hogy amit az előbb számológéppel kaptál, annak veszed az ellentettjét, és hozzáadsz 180°-ot.

Jelölni úgy tudod az egységkörön, hogy rajzolsz egy koordinátarendszert; ha a féltengelyek hossza 10-10-10-10 cm, akkor az y-tengely negatív részén az origótól felmérsz 4,226 cm-t (vagy amilyen pontosan tudod), majd arra a pontra merőlegest állítasz mindkét irányba. Ezután az origóból 10 cm-rel körzőzöl, és ahol metszi a kör az egyenest, azokat a pontokat összekötöd az origóval. Innen már csak jelölni kell a szögeket (két homorúszöget kell kapnod).
Mivel a sinuszfüggvény 360°-onként periodikus, ezért a létező összes szöget úgy kapjuk, hogy ezekhez hozzáadunk k*360°-ot, ahol k értéke tetszőleges egész szám.