Földrajz tavak otthoni feladat.

Tavak keletkezése
keletkezhetnek kimélyüléssel vagy elgátolással.

I. Kimélyüléssel keletkező tavak
a) Árokban kialakult tavak
Törésvonalak között lesüllyedt árokban alakulnak ki. Hosszúak és keskenyek ezek a tavak és általában mélyek is. Közülük kerül ki a Föld legmélyebb tava, a Bajkál is (1620 m). Mo-on ilyen a Balaton és a Velencei-tó.


b) Jégtakaró által kimélyített tavak
A jégtakaró által letarolt területeken alakultak ki. Ahol puhábbak a kőzetek, ott a jég jobban mélyített, mint ahol kemények, ezért medencék alakultak ki. Ezekben a medencékben gyűlt fel a víz a jég elolvadása után. A kialakult tavak szabálytalan alakúak, gyakran tórendszereket alkotnak. Pl.: Finn-tóvidék, Kanadai-ősföld északi részének tavai.

c) Gleccserek által kimélyített tómedencék
Az előzőhöz hasonlóan a gleccserek is jobban mélyítik völgyeik azon szakaszát, ahol puhább a kőzet. Ezekben a túlmélyített szakaszokban gyűlik fel a víz a gleccser elolvadása után. Általában kis területű, nem túl mély tavak ezek.

d) Szél által kimélyített tómedencék
A szél csak a talajvíz szintjéig tud mélyíteni, akkor a ha a felszínt a szél által elhordható anyag alkotja (pl. homok). Szárazabb években a talajvízszint alacsony, ilyenkor jobban lemélyül a leendő tómeder, majd nedvesebb időszakokban megemelkedik a talajvízszint, és a felszínre kerül. Kis területű, sekély tavak jönnek létre, ráadásul száraz időjárás esetén hamar kiszáradnak. Pl.: Kiskunság szikes tavai.

II. Elgátolással keletkező tavak:
a) Jég által elgátolt tavak:
A gleccserek és a jégtakaró is nagy mennyiségű törmeléket halmoz fel elolvadásának helyszínén. A törmelékből kialakuló morénák mélyedéseket zárnak közre, s ezeket önti el később víz. Pl.: Germán-Lengyel-alföld tóvidékei.

Hirdetés
b) Szél által elgátolt tavak
Homokbuckák vehetnek közre mélyedéseket. Pl.: nyíregyházi Sós-tó.

c) Krátertavak
Kialudt, de még ép vulkáni kráterekben jöhet létre. Pl.: Szent Anna-tó Erdélyben.

d) Hegyomlások által elgátolt tavak
Kisebb patakvölgyeket elzárhat egy-egy hegyomlás. A torlasz mögött felduzzadó patakvízből alakulhat ki a tó. Pl.: Gyilkos-tó Erdélyben.

III. Egyéb
a) Morotvatavak
Természetes vagy mesterséges úton levágott folyókanyarulatokból alakul ki. Pl.: Tisza levágott kanyarulatai, Szelidi-tó a Dunánál.

b) Mesterséges tavak
víztározók, halastavak, hűtőtavak, kavicsbányatavak stb.


Benne van öt hazai tó

Hévízi tó

Több bizonyíték szól amellett, hogy a Hévízi-tó termálvize a geológiai múltban nem a mai szinten fakadt, hanem ennél jóval magasabban. Az Őshévíz első feltörési helye a rezi vár közelében, a Meleg-hegyen, 427 m magasságban volt. A Keszthelyi-fennsík triász rögét nyugatról határoló lépcsős törésvonalon az elmúlt 2 millió évben fokozatosan szállt alá a meleg vizű forrás mindig alacsonyabbra és mindig délnyugatabbra. Az Őshévíz második feltörési helye a cserszegtomaji Anna-kápolnánál volt (182 m). A feltörő triász kori rétegben mozgó karsztvíz a pannon rétegek vizével keveredve alakította ki a Cserszegtomaji-kútbarlangot. A feltételezések szerint a feltörési szint süllyedésének egyik oka a Keszthelyi-fennsík emelkedése, a másik a Hévíz-völgy süllyedése volt. Az ópleisztocénban (kb. 1-2 millió éve) a Biked-hegyre (181 m), a mai Hévíztől alig 3 km-re vándorolt át az Őshévíz, a közép-pleisztocénban a mai fürdőteleptől keletre 1,5 km-re fekvő Dobogó-dombon jelent meg (145 m). A Hévízi-tó vize, mintegy 20-22 ezer éve tört fel mai helyén, a Balaton kialakulásával egy időben. Az előtörő meleg víz először a Balatonba ömlött. Klímaváltozások hatására a Balaton vízszintje lesüllyedt. Az egykori tómederben az ott élő buja növényzet elhalt réseiből tőzegláp keletkezett. A Hévízi-völgy lápos, tőzeges, sík felszíne a tótól keletre kb. 1-1,5 km szélességben, a völgy keleti oldalán levő Dobogóig és a völgyet keletről határoló cserszegtomaji dombvonulatig terjed. Dél felé a tőzeges terület a Zala medréig húzódik, északon a Gyöngyösi csárda fölé nyúlik.

Tisza tó

A Tisza-tavat nem a természet, hanem az ember hozta létre. Fél évszázada annak, hogy Kiskörén megkezdődött a kor gigantikus építkezése, a Tisza II. Vízlépcsőé, melyet 1990. óta neveznek Tisza-tónak, amit az ember alkotott,s a természet birtokba vett.

A Tisza-tó kialakulása
A Tisza-tó Magyarország második legnagyobb tava, területe 127 km2. Ötször nagyobb a Velencei-tónál, s ötöde a Balatonnak. Lánykori nevén Kiskörei Víztározóként ismerhetjük, hiszen 1968-ban Kiskörén kezdték építeni a Tisza II. vízlépcsőt, mely a kor legnagyobb építkezésének számított. Az 1973-ban elkészült duzzasztómű célja a nyáron aszályos alföldi területek vízellátása, az áradások szabályozása mellett turisztikai és vízi sportolásra alkalmas terület létrehozása volt. Másik fő cél a kiskörei vízi erőmű megfelelő vízmennyiséggel való ellátása, mely olcsó villamos energiát tervezett biztosítani a térség számára.