A "monarchia" szó a görög "monosz" és "arkhein" - "egyszemélyes vezetés" - szavakból keletkezett; jelentése: egyeduralom, vagyis a hatalomgyakorlás egyik formája, a szuverenitásának mint legfőbb államhatalomnak egyik természetes személyben (monarcha) való kifejeződése és összpontosítása. A monarchia olyan államforma, amelyben az államfő tisztségét egy, az öröklési elv alapján meghatározott személy (király, császár, cár, stb.) élethossziglan tölti be.
A monarchia eredetileg az egyszemélyi hatalomgyakorlás teljességét jelentette. A képviseleti eszme elterjedése az újkorban egyre inkább az uralkodó egyszemélyi hatalmának korlátozásával, majd visszaszorításával járt, és az ún. "korlátozott monarchia" különböző formáinak megjelenését eredményezte; ezek egyike az alkotmányos monarchia, amelynél a hatalomgyakorlást az alkotmány korlátozza.
Tekintettel a fentebb elmondottakra, különösen pedig a francia történelmet visszaidézve, az alkotmányos királyság és az alkotmányos monarchia közé akár egyenlőségjelet is tehetünk, a különbség talán csak annyi, hogy a monarchiában a monarchát királynak nevezzük.