Magyarországra betelepítettek:
- emlősfajokat (például: a nutria ez a rágcsáló Dél-Amerika mérsékelt égövi részén őshonos, a nutria kétéltű életmódot folyat; a mosómedve)
- madarakat (pl.: fácán).

A szürke medvelepke összesen két példány-
ban ismeretes, melyeket a szegedi szabadkikötőnél fogott Kovács Sándor pár nap különbséggel, azóta sincs újabb
megfigyelés, a faj nem tudott megtelepedni.

A puszpáng-tűzmoly (selyemfényű pusz-pángmoly) futótűzszerű terjedése Nyugat-
Európában évszázados puszpángállományok
és kerti kultúrák teljes kipusztulásával járt,
noha nem telt el tíz év sem a kelet-ázsiai, sa-
ját hazájában gradációra nem hajlamos faj
Európába történt behurcolása óta.

A korábban behurcolt és potenciális kár-
tevőként számontartott fajok közül sok
(például Opogona sacchari, Acharia stimulea,
Oinophila v-flava, Cacoecimorpha pronubana,
Apomyelois ceratoniae) nem tudott szabadföl-
di körülmények között megtelepedni, noha
üvegházi körülmények között a fent említett
fajok mellett amerikai Syntominae-fajok, a
szubtrópusi kelet-ázsiai Hipoepa fractalis stb.
is szaporodni, sőt, olykor kárt okozni volt
képes.

Fontosabb egy még nálunk ismeretlen, de „rohamléptekkel” közeledő dél-afrikai boglárkalepkefaj (Cacyreus marshalli) terjedésének nyomonkövetése,
mely Európa déli részein már most a mus-
kátli elsőszámú ellenségévé vált, és terjedését
gyakorlatilag lehetetlennek tűnik megállítani.

Vándorlepke jelentkezik egyre nagyobb számban Magyarországon, melyekről tudjuk, hogy a
Föld más területein az elsőszámú közellensé-
gek közé tartoznak (Mythimna unipuncta,
Trichoplusia ni, Acantholeucania loreyi, Spodo-
ptera exigua stb.), melyek bármikor a gyapot-
tok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) nyom-
dokaiba léphetnek. Ez utóbbi faj (mely ne-
vétől eltérően bármely lágyszárú kultúrában
képes tetemes kárt okozni, jelenleg elsősorban
a kukoricát kedveli) a nyolcvanas évek végé-
ig még csak lepkészek csemegéje volt, mint
ritkán előkerülő mediterrán vándorfaj. De
gyakorlatilag nemcsak hogy egyik évről a
másikra vált olyan tömegessé Európában is,
mint Ázsiaszerte bárhol (és mint amerikai
rokona, a Helicoverpa zea Amerikában), de
elkezdett kitelelő populációkban kolonizálni
a Kárpát-medencén belül is. És erre minden
valószínűség szerint a fent említett fajok, to-
vábbá az elmúlt pár évben meglepő módon
magát szőlőkártevőnek kinövő Noctua
pronuba is képesek (lehetnek).