1. A testeknek azt az energiáját, amely melegítéssel, illetve hűtéssel megváltoztatható, belső energiának nevezzük. A belső energia jele: E .
2. Pl. fűtéshez, hűtéshez, világításhoz, közlekedéshez, távközléshez, eszközök előállításához...
3. Elektromos energia, kémiai energia, éghető energiahordozók elégetéséből származó energia (tüzelőanyagok)
4. A szenet, a benzint és más olyan anyagokat, amelyekből már kis mennyiségnek is sok energiája van, energiahordozóknak hívjuk.
5. A szén égetésével vizet forralnak majd a keletkező gőzt a generátor turbinájára vezetik. A turbinák mágneseket forgatnak, amelyek a generátor tekercseiben keltik az áramot. Mivel a szén olcsó, ezért az elektromos energia előállítása is olcsó.
6. Napfény, áramló víz, szél
7. Minél nagyobb mennyiségű a víz, annál több energiát hordoz. Már a rómaiak is használták a vízikereket, vízimalom forgatta a kereket, melyek őrölték a gabonát. A magasból lezúduló víz közvetlenül is tudja forgatni a turbinákat. Ma sok országban használnak vízi erőműveket. Pl. Norvégiában a teljes energiaszükséglet 99 %-át így állítják elő. Más országokban gátakat építenek a folyóra, duzzasztják, alkalmas időben engedik lezuhanni a gátakon. Nem környezetszennyezőek, de a természetet az ember megváltoztatja.
8. ?
9. Évezredek óta használják. Szélmalom kerekeit forgatja a szél. Mai napig sok helyen használnak ún. szélkerekeket családi házakhoz. Szélerőműveket építenek hazánkban pl. a Kisalföldön. Tiszták, nem szennyezik a környezetet. Hátránya, hogy hangosak, és jelentős mennyiségű szelet igényelnek (legalább 20 km/h/, Kisebb szélkerekek kisebb szélben is működésbe lépnek. Olyan helyre építik, ahol sokat fúj a szél.
10. Az atommag átalakítása közben felszabaduló energia. Ezt hőenergiává alakítják át, amivel turbinák kerekeit hajtják meg. Atomerőművek működésénél fontos a nagy szaktudás, a biztonsági intézkedések, sokba kerül. A már elkészült erőmű olcsón működik, az így előállított áram nagyon olcsó.