Toplista
- betöltés...
Ha szívesen korrepetálnál, hozd létre magántanár profilodat itt.
Ha diák vagy és korrepetálásra van szükséged, akkor regisztrálj be és írd meg itt, hogy milyen tantárgyban!
A magyar néptörténet
VVirág
kérdése
1237
1.) ,,Ha valakinek az Isten tízet adott egy évben, a tizedik részt adja Istennek, ha valaki tizedét
elrejti, kilenc részt adjon Istennek.”
a)Miről rendelkezik a törvény?
b)Melyik szervezetet (intézményt) támogatta a rendelkezés?
c)Ki volt ennek az intézménynek a magyarországi feje?
2.)Mikor kezdődött a nemesi vármegye?
3.) Hol/hogyan lehetett ellenállni eredményesen a mongoloknak?
4.) Mekkora veszteséget szenvedett a magyarság?
5.) Ismertesd Géza és I. (Szt.) István államalapító tevékenységét (a koronázásig)
6.) Mutasd be IV. Béla tatárjárás utáni politikáját!
elrejti, kilenc részt adjon Istennek.”
a)Miről rendelkezik a törvény?
b)Melyik szervezetet (intézményt) támogatta a rendelkezés?
c)Ki volt ennek az intézménynek a magyarországi feje?
2.)Mikor kezdődött a nemesi vármegye?
3.) Hol/hogyan lehetett ellenállni eredményesen a mongoloknak?
4.) Mekkora veszteséget szenvedett a magyarság?
5.) Ismertesd Géza és I. (Szt.) István államalapító tevékenységét (a koronázásig)
6.) Mutasd be IV. Béla tatárjárás utáni politikáját!
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
0
Középiskola / Történelem
Válaszok
1
Ricsard
{ Történész }
megoldása
Szia!
1. a tized megfizetéséről, tehát a jobbágyoknak a terményük 1/10-ét az egyháznak kell adniuk
2. az egyházat, általában a püspökség szedte be
3. Szent István vezette be.
2. A nemesi vármegyék kezdete 1232-ben II. András által kiadott kehidai oklevél, ez Zala megyében biztosította a szerviensek számára a szolgabíró választásának lehetőségét, így az ő ügyeiket lokálisan választott bíró intézte. Később IV. Béla alatt ezt a kiváltságot már kiterjesztették az ország összes megyéjére.
3. Ezt a kérdést nem teljesen értem, ha a tatárjárásra gondol a szerző (márpedig ott az túlzás, hogy ellenáltunk), akkor:
IV.Béla alatt történt a tatárjárás, annak döntő, számunkra veszteséges csatája 1241. április 11-én a muhi csata, ezután pusztítás kezdődött, igazából a tél beállta után a Dunántúlon tudtunk a várrakkal ellenállni valamennyire, megakadályozni a teljes dunántúli pusztítást.
4. A népesség 20-50%-a a tatárjárás során meghalt, illetve óriási pusztításokat, rablásokat is végeztek.
5. Géza hittérítőket hozatott be az országba, hogy elkerülje a szomszédos keresztény országokkal a konfliktust, elveszi Gyula erdélyi vajda lányát, Saroltát, így a keleti országrészeket is megszerzi, fiának, Vajknak (később Szent István) a quedlinburgi követjárásnak köszönhetően megszerzi Gizella bajor hercegnőt, vele lovagok is érkeznek, ez tovább erősíti a fejedelmi hatalmat. Ezen kívül koronázásáig nagyon más konkrét államszervező tevékenység nem történt, legyőzte Koppányt 997-ben, majd után 1000. december 25-én vagy 1001.január 1-én megkoronázták.
6. IV. Béla a tatárjárás után pótolta a kiesett népességet, északra cseheket és lengyeleket, Erdélybe románokat, az Alföldre visszahívja a korábban kiment kunokat, illetve jászokat is hív. Ennek hatására a 13. század végére visszaáll a népesség az eredeti állásába, ezért is hívjuk IV. Bélát a "második honapalítónak".
Ezen kívül felkészült egy újabb háborúra, ezért folytatta apja tevékenységét, ismét birtokokat adományozott, kereste a békét a bárókkal, a korábban tiltott várépítés pedig feltétele lesz a birtokadománynak. Ennek hatására egyre inkább magánkézbe kerülnek a megyék, a nagybirtokosok mellett élő kisebb birtokú szerviensek helyzete romlik, mivel a nagybirtokosok szolgálatába kénytelenek állni (bandérium, birtok irányítása), ezáltal a báró familiárisai közé kezdenek tartozni, akik szolgálatba állított kisebb birtokosok, a báró kíséreteként a családjához tartoznak, tehát vagy szolgálatba állnak, vagy védekezniük kell, ez szorult helyzet. Amint már fentebb írtam, már minden megyében kapnak bíráskodási kiváltságot, tehát választhatnak maguknak szolgabírót. A jogi helyzetüket IV. Béla megszilárdította az 1267-es tövényeivel, itt már nemesség tagjaként említi őket is, illetve választott követekkel képviseltethetik magukat a székesfehérvári törvénynapokon.
1. a tized megfizetéséről, tehát a jobbágyoknak a terményük 1/10-ét az egyháznak kell adniuk
2. az egyházat, általában a püspökség szedte be
3. Szent István vezette be.
2. A nemesi vármegyék kezdete 1232-ben II. András által kiadott kehidai oklevél, ez Zala megyében biztosította a szerviensek számára a szolgabíró választásának lehetőségét, így az ő ügyeiket lokálisan választott bíró intézte. Később IV. Béla alatt ezt a kiváltságot már kiterjesztették az ország összes megyéjére.
3. Ezt a kérdést nem teljesen értem, ha a tatárjárásra gondol a szerző (márpedig ott az túlzás, hogy ellenáltunk), akkor:
IV.Béla alatt történt a tatárjárás, annak döntő, számunkra veszteséges csatája 1241. április 11-én a muhi csata, ezután pusztítás kezdődött, igazából a tél beállta után a Dunántúlon tudtunk a várrakkal ellenállni valamennyire, megakadályozni a teljes dunántúli pusztítást.
4. A népesség 20-50%-a a tatárjárás során meghalt, illetve óriási pusztításokat, rablásokat is végeztek.
5. Géza hittérítőket hozatott be az országba, hogy elkerülje a szomszédos keresztény országokkal a konfliktust, elveszi Gyula erdélyi vajda lányát, Saroltát, így a keleti országrészeket is megszerzi, fiának, Vajknak (később Szent István) a quedlinburgi követjárásnak köszönhetően megszerzi Gizella bajor hercegnőt, vele lovagok is érkeznek, ez tovább erősíti a fejedelmi hatalmat. Ezen kívül koronázásáig nagyon más konkrét államszervező tevékenység nem történt, legyőzte Koppányt 997-ben, majd után 1000. december 25-én vagy 1001.január 1-én megkoronázták.
6. IV. Béla a tatárjárás után pótolta a kiesett népességet, északra cseheket és lengyeleket, Erdélybe románokat, az Alföldre visszahívja a korábban kiment kunokat, illetve jászokat is hív. Ennek hatására a 13. század végére visszaáll a népesség az eredeti állásába, ezért is hívjuk IV. Bélát a "második honapalítónak".
Ezen kívül felkészült egy újabb háborúra, ezért folytatta apja tevékenységét, ismét birtokokat adományozott, kereste a békét a bárókkal, a korábban tiltott várépítés pedig feltétele lesz a birtokadománynak. Ennek hatására egyre inkább magánkézbe kerülnek a megyék, a nagybirtokosok mellett élő kisebb birtokú szerviensek helyzete romlik, mivel a nagybirtokosok szolgálatába kénytelenek állni (bandérium, birtok irányítása), ezáltal a báró familiárisai közé kezdenek tartozni, akik szolgálatba állított kisebb birtokosok, a báró kíséreteként a családjához tartoznak, tehát vagy szolgálatba állnak, vagy védekezniük kell, ez szorult helyzet. Amint már fentebb írtam, már minden megyében kapnak bíráskodási kiváltságot, tehát választhatnak maguknak szolgabírót. A jogi helyzetüket IV. Béla megszilárdította az 1267-es tövényeivel, itt már nemesség tagjaként említi őket is, illetve választott követekkel képviseltethetik magukat a székesfehérvári törvénynapokon.
0
- Még nem érkezett komment!