1)
Ha megrajzoljuk a prizma magasságát (megfelezzük a φ szöget), akkor lesznek merőleges szárú szögeink, amikkel kijön, hogy:
β₁ = α₂ = φ/2

A Snellius-Descartes törvény szerint:
sin α₁ = (nü/nlev) · sin β₁
sin α₁ = 1,65 · sin 19° = 0,5372
α₁ = arc sin 0,5372 = 32,49°

β₂ megegyezik α₁-gyel, mert ott a reciprok lesz a relatív törésmutató.

A B) csoport ugyanez, csak más szamokkal.

A2) homorú tükör
f = r/2 = 15 cm
1/f = 1/t + 1/k
1/15 = 1/50 + 1/k
(10 - 3)/150 = 1/k
k = 150/7 = 21,4 cm

N = k/t = 21,4 / 50 = 0,43

A3) szórólencse
1/f = 1/t + 1/k
-1/20 = 1/25 + 1/k
(-5 - 4)/100 = 1/k
k = -100/9 = -11,11
Ugyanazon az oldlaon van, mint a tárgy

N = k/t = 11,11 / 25 = ...

B2) domború tükör
f = r/2 = -20 cm
1/f = 1/t + 1/k
-1/20 = 1/35 + 1/k
k = ...
N = k?t = ...

B3) gyüjtőlencse
A fókuszon belül van a tárgy, látszólagos kep lesz a tárgy oldalán!
1/f = 1/t + 1/k
1/20 = 1/15 + 1/k
k = ... = -60
Attól negatív, mert "rossz" oldalon keletkezik.

N = k/t = 60/15 = 4
Az előjelet szerintem nem kell megtartani, szóvaa nem -60/15, hanem 60/15, de nem biztos, hogy így tanultátok...

Razjok:
Nézd meg a könyvben, hogyan mennek, de a lényeg az, hogy kell egy vízszinteset húæni a tárgy tetejéről, és az utána a fókuszon megy keresztül. Meg kell a középpontba is húzni vonalat, az meg simán továbbmegy (illetve tükörnél úgyanakkor aszögben törik, mintha síktükör lenne)
Aztán ahol ezek a vonalak metszik egymást, ott lesz a kép teteje.

Mondjuk a B3) trükkös, mert ha a lencsén át húzod a vonalakat, azok sose metszik egymást. Ekkor kis gondolkodás után az ellenkező irányba hosszabbítja meg az ember őket, és ott hátul metszeni fognak. Attól lesz virtuális a kép.