a,
Feltételezem most az 'a' nem alkotó, hanem a négyzet oldala.
15^2+m^2=25^2
225+m^2=625 /-225
m^2=400 /gyökvonás
m=20

A négyzet 15*15 cm-es, azaz 225 cm^2 a területe annak.
Felszíne: Ta+Tp = 225+Tp

A palást területe 4 db háromszögből áll. 1 db háromszög területe: (mo*a)/2=(25*15)/2=187,5
187,5*4=750

Ta+Tp=225+750=975 cm^2

b,
Felírható a Pitagorasz-tétel, a négyzet oldallapjainak nagysága érdekében:
m^2+x^2=mo^2
26^2+x^2=30^2
676+x^2=900 /-676
x^2=224 /gyökvonás
x=~ˇ14,97

Számoljunk nagyobb kerekítéssel 15 cm-el. Ez az alaplap fele! Szóval a négyzet 30*30 cm-es. Így az alaplap területe 900 cm^2

Felszíne: Ta+Tp
900+450=1350 cm^2

A palást 4 db háromszögből áll. (mo*a)/2=(30*30)/2=450

Ha félbevágjuk a gúlát az alaplapra merőlegesen az 5. csúcson keresztül, akkor a vágás helyén egy egyenlő szárú háromszög keletkezik, ahol a szárak hossza mo=25 cm, alapja a=15 cm hosszú. Ebben a háromszögben a tanult módon ki tudjuk számolni az alaphoz tartozó magasságot, ami M=√ 568,75  cm.

Így már minden adott, hogy kiszámoljuk a felszínt és a térfogatot:
V=alapterület*testmagasság/3=15²*√ 568,75 /3=75*√ 568,75 =√ 3199218,75  cm³, igény szerint lehet kerekíteni.

A felszínhez csak a határoló lapok területét kell összeadni;
-az alaplap területe 15*15=225 cm²
-a háromszög területe 15*25/2=187,5 cm², ebből 4 darab van, tehát összterületük 750 cm².

Így a test felszíne 225+750=925 cm²

A másodiknál ugyanezt a síkmetszetet vesszük, csak most az alaphoz tartozó magasságot és a szárakat kapjuk meg, így megint csak Pitagorasz tételéből kapjuk, hogy az alap felének hossza √ 224  cm, ennek kétszerese 2*√ 244 =√ 896  cm, tehát a négyzetalap területe √ 896 ²=896 cm², így térfogata 896*26/3=23296/3 cm³.

Felszín:
-négyzet: 896 cm²
-háromszög: √ 896 *30/2=15*√ 896  cm², ebből 4 van, tehát 60*√ 896  cm² az összterületük.

Tehát a felszín 896+60*√ 896  cm²=896+√ 3225600  cm², igény szerint lehet kerekíteni.