https://en.wikipedia.org/wiki/Zolt%C3%A1n_Kod%C3%A1ly

Kodály Zoltán zenei nevelési koncepciója ma a magyar zenei köznevelés alapját jelenti, jelentős szerepe van a szakoktatásban is. Ezek az alapelvek fokozatosan alakultak ki, aztán átmentek a gyakorlatba, azután, hogy a zeneszerző figyelme 1925 táján a zenetanárság felé fordult.
Elgondolása szerint a jó zenész kellékei négy pontban foglalhatók össze: 1. kiművelt hallás, 2. kiművelt értelem, 3. kiművelt szív, 4. kiművelt kéz. Mind a négynek párhuzamosan kell fejlődnie, állandó egyensúlyban. Mihelyt egyik elmarad vagy előreszalad, baj van. Az első két pontra a szolfézs és a vele kapcsolt, összefonódott összhangzattan és formatan tanít. Szükséges kiegészítés: mennél sokoldalúbb gyakorlati zenei tevékenység: kamarazene, karéneklés nélkül senkiből sem lesz jó zenész.
3 színpadi műve és ugyanennyi kórusműve és miséje volt. 11 dalt és 4 szólóhangszerre írt művet komponált. 8 hangkíséretes kórusmű, 7 zenekari mű, 9 kamarazenei mű.