Alapvetően az összetett szavaknak két fajtája van: alá- és mellérendelő.
Az alárendelés típusának megállapítása a mondatelemzéshez hasonlatosan történik. Mindig az utótagra kérdezünk az előtaggal, mert az előtag az utótag bővítménye. A munkafüzetedben megtalálható szavak közül alárendelő a dérlepte, a hírmondó, a madárfészek és a napraforgó.
Ezek elemzése: mi lepte? dér. alanyos alárendelő összetett szó
mit mondó? hír(t). tárgyi alárendelő ~
kinek a fészke? (a) madár(nak). birtokos jelzői ~
merre/hova forgó? napra. helyhatározói ~

A mellérendelés már kicsit bonyolultabb. Alapvetően három fajtája van: a szóismétlés, az ikerszók és a valódi mellérendelő összetételek. Csak nagy vonalakban vázolva:
szóismétlés: az összetett szót egy szó kettőzésével hozzuk létre (pl.:addig-addig). alfaja a figura etymologica, a tőismétlés (pl.: unos-untalan). Mindig kötőjellel írjuk, kivéve, ha mindkét tagja kap egymástól különböző toldalékot (háztól házig)
szótőismétlés az egyes-egyedül.
ikerszók: ikerszó az a szó, amelyben az utótagban az előtagot ismételjük meg bizonyos hang- vagy alakbeli különbséggel. Az egyik összetételi tagnak semmiféleképpen sincs jelentése. Az álikerszó olyan ikerszó, mely két, önmagában is értelmes szóból áll. toldalékolhatóságuktól függően kötőjellel (minkét tagon toldalékolható, pl.: izeg-mozog) vagy egybe (csak a végén toldalékolható, pl.: csigabiga) írjuk le.
ikerszó nincs a szövegben.
valódi mellérendelő összetételek: pontosan az, amit takar. egybeírjuk, ha a szavak már teljesen összefortak nyelvünk által. pl.: rúgkapál, hadsereg. minden más esteben kötőjellel vannak lejegyezve.
vmö a szövegben a jár-kel, a szóbeszéd és a keze-lába.

phuh, ez elég hosszúra sikeredett. ha bármit nem értsz, szólj.