Keletkezési idő:



Ady verse az Új versek (1906) kötet A magyar Ugaron ciklusának 5. darabja

Juhász Gyula verse A Hétben jelent meg 1910 őszén.

Mindkét vers a költők pályájának kezdetén íródott.



Vershelyzet:



Juhász Gyula Budapesttől távol, Szeged- Tisza-part, magány,



alkonyt idéz, , mozdulatlanságba dermedtek a tiszai hajók






Ady titokzatos, meseszerű világot idéz, a Ganges a keleti származást is jelenti („Jöttem a Gangesz partjairól…”), Tisza-part, ő is egyedül



Juhász Gyulának a Tisza-part a kedves világa, az otthont jelenti ,a vízen némán tartózkodó hajókkal azonosul

Ady: nem érzi magát otthon ( „A Tisza-parton mit keresek?”)

Érzelmek a költeményben:

Juhász Gyula költeményében ellentétes érzés:

o csönd, nyugalom, békesség, harmónia

o fájdalom, egyedüllét.

o

Adynál: konfliktus -a valóság lehangoló látványa a művész álmait öli meg („álom-bakók”)

Az idegenből jött, világot látott költő és az elmaradott feudális Magyarország konfliktusa

Adynál a két versszakban fellelhető ellentét

1. vsz.

Egzotikum (Gangesz)

Légiesség, könnyedség



Lelki kifinomultságra utaló szavak ( „harangvirág”” finom remegések”)

2. vsz.

Tisza-part (valóság)

Földhöz ragadtság, nehézkesség

Hétköznapias szavak,( az alföldi vidékre jellemző kifejezések) : (Gémes kút, malom alja, fokos)

Mit idéz fel a költők szókincse?

Ady:

o a meseszerű távoli világot, és a gyűlöletesen durva, érzéketlen, tehetségtelen feudális Magyarországot, elmaradott hazát,





Juhász Gyula:

o a nagyvárostól távoli alföldi vidéket, és a lélekben a nagyvárost, ahová elvágyódik.





A mozdulatlanság, a csend és a sötétség nem félelmetes

Nyugalom , harmónia

Költői kifejezőeszközök, szóképek:

Juhász Gyula:

o Mély magánhangzók, lágy mássalhangzók,

o alliteráció ( „Hallgatják halkan a harmonikát.

o Nyugalmas versritmus

o Páros rím

o Égbolton is idill

o Metafora ( „ Hálót fon az est, a nagy barna pók”): az idő lassan múlik, egyre jobban sötétedik

o Mozdulatlanság, de hangok, fények az életet jelentik (parányi hangok, halvány, hideg fények) Távoli harmonikaszó , tücsök ciripelése









Adynál:

o a költemény ritmusa, félríme nyugtalanságot és határozottságot is sugall egyszerre

o szókincse nem idilli ( „durva kezek,”bambák”)

o jelkép, szimbólum: Tisza= magyar Ugar, Hortobágy, elmaradottság, tehetségtelenség

o nemcsak hangok,( „lárma”) és nemcsak látvány(„sivatag”), hanem más érzékszervek keltette benyomás is: tapintás („ durva kezek”) , ízlelés: („vad csókok”)



A lírai én megjelenése, jelentése



Juhász Gyulánál Az első négy szakasz személytelen

csak az utolsó két szakasz válik személyessé, lírai én megjelenése

Adynál : a végig jelen van



Jelentése:

Juhász Gyulánál: a mozdulatlan hajók és a szülőföldjéhez ragaszkodó költő közötti
hasonlóság, azonosság. A költő sem tud mozdulni- csak elvágyódik! Álmodozik.



A kulcsszó a "hajó", mely a költő számára az otthont, a szülőföldet és benne saját magát jelenti,



Ady:

Határozottság, nem azonosul a szülőhazával, inkább támad

Az elmaradottság a művészetet , a művészt is tönkreteszi,

(Vad csókok, bambák, álom-bakók,
A Tisza-parton mit keresek?)

Nem álmodozik.