Mind a hat oldat színtelen.

A 4. kémcsőben van az ezüst-nitrát oldat, ebből vált ki a fekete bevonat a rézre.
A negatívabb standard elektród potenciálú réz kiszorította az oldatból az ezüst-ionokat, fém ezüst vált ki és réz-ionok mentek oldatba.

Cu + 2 AgNO₃ → Cu(NO₃)₂ + 2 Ag (redoxireakció)


Az univerzális indikátor papír savas kémhatású oldatokban piros, lúgos kémhatású oldatokban kék színű.
Az 1. és 6. kémcső valamelyikében van a két lúg, a nátrium-hidroxid oldat és a szalmiákszesz (ami ammónium-hidroxid oldat).

Csak a sósav oldat savas kémhatású, ezért itt lett piros az univerzális indikátor papír. A sósav van az 5. kémcsőben.
A sósavval meg lehet különböztetni a két lúgot (bázist): a szalmiákszeszből ammónia gáz szabadul fel, a sósavból hidrogén-klorid gáz. A kettő kémiai reakcióba lép egymással és fehér színű ammónium-klorid füst keletkezik belőlük.
Ezt a 6. kémcső szájánál tapasztalta Zsuzsi, tehát a 6. a szalmiákszesz.

NH₃ + HCl → NH₄Cl (protonátmenettel járó reakció, közömbösítés)

Már csak a nátrium-klorid és a cink-nitrát oldat azonosítása maradt.
A 4-es kémcsőben levő ezüst-nitrátból cseppentett Zsuzsi az oldatokhoz.
A leváló fehér csapadék a keletkező ezüst-klorid.
Tehát a 3. kémcsőben a nátrium-klorid oldat van, a 2.-ban pedig a cink-nitrát oldat.

NaCl + AgNO₃ → NaNO₃ + AgCl ↓ (csapadék képződéssel járó reakció)

ezüst-nitrát oldat 4.
nátrium-klorid oldat 3.
cink-nitrát oldat 2.
sósav 5.
nátrium-hidroxid oldat 1.
szalmiákszesz 6.