Megnézed, hogy a szorzótényezők közül melyik nem prímszám. Amelyik nem prímszám, azt tovább bontjuk.

Az A esetén 10=2*5, tehát a szorzat átírható 2⁸*3¹²*(2*5)¹⁵, itt a szorzat hatványozására vonatkozó azonosság szerint a szorzatból 2⁸*3¹²*2¹⁵*5¹⁵ lesz, majd használva az azonos alapú hatványok szorzatára vonatkozó azonosságot, 2²³*3¹²*5¹⁵ lesz.

A B esetén 6=2*3, így B=2¹⁰*7⁸*(2*3)⁶=2¹⁰*7⁸*2⁶*3⁶=2¹⁶*3⁶*7⁸

A legnagyobb közös osztó és a legkisebb közös többszörös kiszámítása innen a tanult módon megy.

A legnagyobb közös osztónál azt a számot keressük, amit mindkettővel el tudunk osztani és a lehető legnagyobb (ezzel még nem mondtam semmi újat, de egy triviális dolog felismerése néha nagyban segíthet nekünk). Például mindkét szám osztható 2-vel, mert a 2-es szorzó megvan mindkettőben. De osztható 4-gyel is, mivel mindkettőben van két darab 2-es szorzó. Ezt eljátszhatjuk egészen 2¹⁶-ig, mivel mindkettőben van 16 darab 2-es szorzó, viszont A-ban már nincs több, tehát a keresett szám prímtényezős felbontásában 16 darab 2-es van. Ugyanezen logika alapján 3⁶ jöhet még szóba prímtényezőnek, tehát a keresett szám a 2¹⁶*3⁶.

A legkisebb közös többszörösnél azt a számot keressük, ami mindkettővel osztható, és a lehető legkisebb. Ha a keresett szám prímtényezős felbontásában például 2²⁰ lenne, akkor A-val biztosan nem tudnánk osztani, mivel ott 23 darab 2-essel kellene osztani, de nekünk csak 20 van. A 23 viszont elég és nem is kell több, tehát a 2²³ benne lesz a szám prímtényezős felbontásában. Ugyanígy szükségünk van a 3¹²-re, az 5¹⁵-re és a 7⁸-ra, ezek szorzata adja a keresett számot, tehát a 2²³*3¹²*5¹⁵*7⁸.

Még annyit érdemes megjegyezni, hogy (a;b)*[a;b]=a*b, tehát két szám legnagyobb közös osztójának és legkisebb közös többszörösének szorzata egyenlő a két szám szorzatával, így ha például megvan a legnagyobb közös osztó (általában azt könnyebb kiszámolni), akkor a legkisebb közös többszöröst úgy kapjuk, hogy a két szám szorzatát osztjuk a legnagyobb közös osztóval, vagyis [a*b]=a*b/(a;b).