1. Mint minden közép-kelet-európai országban (Románia kivételével), így Magyarországon is a változások konszolidált körülmények között, vérontás és látványos tömegdemostrációk nélkül jöttek létre. Ezért ezt a folyamatot a történészek „csendes” vagy „tárgyalásos” forradalomnak is szokták nevezni.

2. 1958. június 16-án hajnalban a kivégzetteket – hogy nyughelyüket senki ne ismerje és látogathassa – az Országos Börtön sétálóudvarán földelték el, a földhányást lommal fedték be. Az országgal másnap tudatták a kivégzések tényét, azt azonban a beavatottakon kívül senki nem tudta, mi történt a holttestekkel. Két és fél évvel később, 1961. február 24-én a koporsókat kiásták, kátránypapírba drótozták és a közeli Új köztemetőben földelték el újra őket, jeltelen sírokba. A sírok fedőneveket kaptak, Nagy Imre sírjának fedőneve Borbíró Piroska lett. A sír a 301-es parcellába került. Sokáig nem tudták, hogy hol van eltemetve.
Az újratemetés politikai feltételei létrejöttének eseményei közt említendő, hogy 1988 májusában az MSZMP rendkívüli pártértekezlete leváltotta legfőbb pártvezéri tisztségéből Kádár Jánost. Hamarosan, több hónapos előkészítés után létrejött az újratemetést és a kivégzettek rehabilitálását sürgető Történelmi Igazságtétel Bizottság, amely egyúttal közös kegyeleti megemlékezésre szólította fel az egybegyűlteket. A 301-es parcella exhumálására 1989. március 29-én kezdődött és április 6-án fejeződött be.
1989. június 16-án társaival együtt a budapesti Hősök-terén tartott gyászszertartás után társaival együtt temették el a Rákoskeresztúri Új Köztemető 301-es parcellájában.

3.28 évig

4. Az Ellenzéki Kerekasztal, a civil mozgalmak és társadalmi szervezetek, valamint az MSZMP közötti három oldalú egyeztető fórum, a rendszerváltás lebonyolítója.
A Nemzeti Kerekasztal a pártállami rendszerből a többpárti demokráciába való békés átmenet feltételeit kidolgozó tanácskozó fórum, melyet 1989 nyarán hozott létre az Ellenzéki Kerekasztal, az állampárt (az MSZMP) és az ún. harmadik oldal (társadalmi szervezetek, pl. Magyar Nők Országos Tanácsa, Münnich Ferenc Társaság, Szakszervezetek Országos Tanácsa). A kerekasztalnál született megállapodások az alkotmány gyökeres módosítását jelentették, ezekre épült az országgyűlésben folyó törvényhozó munka. A köztársasági elnök megválasztásának módjáról nem sikerült megegyezni, az SZDSZ és a FIDESZ különvéleményt fogalmazott meg