Földrajz házi

1. Az Erdélyi-középhegység vagy Erdélyi-szigethegység a Kárpát-medence keleti részén terül el, a Nyugati-Kárpátoknak nevezett hegységegyüttes északi csoportjaként.
Az Erdélyi-középhegység a Keleti- és a Déli-Kárpátokkal együtt az Erdélyi-medencét veszi körbe.
A hegységet geológiailag két részre lehet osztani: a déli rész kristályos palából, míg az északi rész mészkőből áll. A hegység déli felében terül el a Pádis-fennsík.

2. Magyarországon a legrégibb időkre utaló kőzetünk (1 milliárd éves) a Keleti-Mecsekben található gránit a Mórágyi–Geresd- (másként Baranyai-) röghegységben.
Feltárásokban a formáció kőzetanyaga átalakult, helyenként erősen összesült, ... (szilikátolvadék-zárvány, ásvány) illetve cirkon és kőzetalkotó ásványok.

3. Tolnai borvidék, Villányi borvidék, Zalai borvidék

4. Javarészt a földtörténeti óidőben (paleozoikum) keletkezett mélységi magmás kőzet, a gránit épít föl.

5. Az északi és déli lejtők között jelentős éghajlati különbség alakult ki. Az északi ill. magasabb területeken az éves csapadék mennyisége 800, a többi részen 700 mm.
A napfényes órák száma évente 2000–2100, az évi középhőmérséklet 9–12
Az Alpokalja Magyarország legcsapadékosabb és egyik leghűvösebb középtája. Az évi középhőmérséklet – a tengerszint feletti magasság és a kitettség függvényében – 8,5–9,8 °C között alakul. A 700 méternél magasabban fekvő területeken ez az érték 7,5 °C-ig is süllyedhet. A tél enyhe, a nyár hűvös, a vegetációs időszak átlaghőmérséklete 14,5–16,5 °C közé esik. Az évi napsütötte órák száma az északon és nagyobb magasságban elterülő vidékeken nem haladja meg az 1800 órát,
a Kőszeghegyaljától délre azonban elérheti az 1820–1850 órás tartományt is.