Kiindulópont

Kádár az ’56-os forradalom vérbefojtásával került hatalomra
Rendszerének ideológiája és jellege azonos a Rákosi-rendszerrel (egypártrendszer, cenzúra, Szovjetuniónak alárendelt külpolitika)
Csak a módszerek enyhébbek
Nincs nyílt terror és személyi kultusz, javulnak az életkörülmények is
„puha diktatúra”

1956-68- az új gazdasági mechanizmusig
Kádár tisztában volt azzal, hogy rendszerét a szovjet csapatok jelenléte tartja fent, ezért 1957-ben külön szerződésekben megerősítették ezt
1957-ben helyreállították a pártállam kizárólagos hatalmát
létrejött a Munkás Őrség, a párt fegyveres szervezete
KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség) a párt ifjúsági szervezete
a SZOT (Szakszervezetek Országos Tanácsa): nem érdekképviselet, hanem a párt utasításait követte
A tömeges megtorlás után kezdődött a konszolidáció
Ezt megkönnyítette, hogy a társadalom látta, hogy nyugati segítségre nem számíthat
Kádár meghirdette az „aki nincs ellenünk, velünk van” politikát: nyílt ellenzékiséget nem tűr, de nem vár lelkesedést, aki nem politizál, azt békén hagyják – a társadalom többsége elfordul a politikától
1963: amnesztia: 3000 politikai foglyot szabadon engedtek, de nem mindenkit, mert sokakat köztörvényesként ítéltek el

Gazdaságpolitika

a) mezőgazdaság

1961-re befejeződött a kollektivizálás
a földek 90%-a TSZ-ek, állami gazdaságok kezén volt
nem volt beszolgáltatás
engedélyezték a háztájit
biztonságos volt az élelmiszerellátás
b) ipar

több figyelmet fordítottak a könnyű- és élelmiszeriparra
fennmaradt a tervutasítás s a torz iparszerkezet
az infrastruktúrát továbbra is elhanyagolták
a ’60-as évek második felébe kimerültek az extenzív fejlődés tartalékai – át kellett térni az intenzív fejlődésre
1968: az új gazdasági mechanizmus

irányítója: Nyers Rezső
lényege: a vállalatok nagyobb önállóságot kaptak, maguk dönthettek a bérezésről és az értékesítésről, így részben érvényesült a piac szabályozó rendszere
engedélyezték a második gazdaságot, lehetett másodállást vállalni, így a családok gyarapodni kezdtek
hiányossága: mivel a rendszer ragaszkodott a teljes foglakoztatáshoz, a gazdaságtalan nehézipari üzemeket a gazdaságosaktól elvont nyereségből tartották fent
A ’60-as években kezdődtek a lakótelep-építések, és a rendszer az életszínvonalat folyamatosan emelni akarta.

évente emelkedtek a reálbérek
hozzá lehetett jutni tartós fogyasztási cikkekhez
javultak a lakásviszonyok
100%-os lett a társadalombiztosításban részesülők aránya
javult az iskolázottsági szint
általánosan elterjedt a nyaralás szokása
bővült a külföldi utazások lehetősége
tehát ebben az időszakban a mezőgazdasággal foglalkozók száma csökkent
az ipari munkások aránya is nőtt
a legdinamikusabban nőtt a harmadik szektorban (szolgáltatás, kereskedelem, egészségügy, kultúra, oktatás, közigazgatás) foglalkoztatottak száma
a korszak nagy vívmánya volt, hogy jelentősen csökkent a szegénység

A hetvenes évek

Nemzetközi háttere:

1968 Csehszlovákiai beavatkozás, Brezsnyev-doktrina
1973, 1979 olajárrobbanás


Kádár kettős félelme

Félt Moszkvától – fokozatosan leállította az új gazdasági mechanizmust
Félt a forradalomtól életszínvonal emelését nem merte feladni (lakótelep-építések, ingyenes oktatás, egészségügy, államilag támogatott élelmiszer- és energiaárak)
mindezeket külföldi hitelekből finanszírozzák
A jólétnek azonban ára van

Ország eladósodása
Elhanyagolták a távközlés és úthálózat fejlesztését
nagyvonalú szociális intézkedések bevezetésekor nem számoltak a hosszú távú következményekkel
a másod- és harmadállások következtében:
a középkorú férfiak halálozási aránya nőtt
nőttek a deviáns jelenségek száma: az öngyilkosságok
nőtt az alkoholisták száma
sok család csak egy-két gyereket vállalt – később az ország lakossága fogyatkozni kezdett
nőtt a válások száma
az állam gyermekvállalást ösztönző szociálpolitikai intézkedései (pl.GYES) csak kis mértékben lassították a születések csökkenését
Oktatás

a hetvenes években az alapfokú oktatásban áttörés következett be: a felnőtt népesség többsége elvégezte legalább az általános nyolc osztályát
az egyetemi illetve főiskolai képzésben részesülők aránya alapján viszont az európai sereghajtók közé kerültünk


Kultúrpolitika

irányító: Aczél György
„3T”: támogatás, tűrés tiltás csak burkolt politikát tűr a rendszer
cenzúra: tilos volt a határon túli magyarokról írni és beszélni
gyakori volt a vallásgyakorlók hátrányos megkülönböztetése (munkahelyen, iskolában)
Turizmus

piros útlevél: szocialista országokba lehetett vele utazni
kék útlevél: nyugati országokba lehetett vele utazni, de csak háromévente egyszer, szűk valutakerettel
meghívólevéllel évente lehetett
a rendőrség megtagadhatta az útlevél kiadását
a nyugati turistáknak be kellett jelentkezniük a rendőrségen : a belügy szemmel tudta őket tartani
Szabadidő és sport

megváltozott a szabadidő eltöltésének módja
a társadalom változásai új szórakozási formák kialakulását eredményezték
a sport elvesztette azt a kiemelt támogatottságát, amelyet az 1950-es években élvezett
a tömegsport fejlődése is elmaradt a kívánatostól
„Fogyasztói kultúra”

a magyar társadalomra a hatvanas évektől nagy hatást gyakorolt a nyugati fogyasztói kultúra: farmer, rockzene, fiúk hosszú hajviselete, miniszoknya a felnőtt korosztály rosszallását is kiváltotta
az áhított fogyasztói javak egy részét megpróbálta a hazai ipar helyettesíteni
a nehezen beszerezhető nyugati termék (orkánkabát, nejlonharisnya, farmer, rágógumi, kazetták, kvarcórák, zsebszámológép…) csempészet révén kerültek forgalomba

Értékrend és gondolkodás

a hetvenes évek végén ismét vizsgálni lehetett az emberek vallásosságát
a népesség mintegy fele, a nyolcvanas években pedig már több mint fele vallotta magát vallásosnak
ugyanakkor az egyházak befolyása csökkent a mindennapi életre
A ’80-as években „adósságcsapdába” került az ország, így csökkent az életszínvonal, felgyorsult az infláció: mind többen látták, hogy a gazdasági problémákból csak politikai változással juthat ki az ország.