kétéltűek jellemzői:
-Légzőszervük a tüdő,bőrlégzés,vékony szaruréteg,nyálkatermelő mirigyek,
-Szaporodásuk és egyedfejlődésük is vízhez kötött
-békák lárvái az ebihalak
-kopoltyúval lélegeznek és úszószegéllyel mozognak
-Fejük mozgathatóan kapcsolódik a törzshöz, úszók helyett lábaik vannak
-A kétéltűek ragadozók, legtöbbjük édesvizek közelében él. Hazai fajaik kivétel nélkül védettek
A gerincesek törzsében a szárazföldi életmódra való áttérést sikeresen a kétéltűek valósították meg. A kétéltűek a bojtosúszós halak ősi képviselőiből elsőként kialakult szárazföldi gerincesek. A kétéltűek osztályának első képviselői kb. 350 millió éve, az óidő devon időszakában jelentek meg. A legismertebb ma élő kétéltűek a békák.
A kétéltűek elnevezése onnan származik, hogy szaporodásuk még vízhez kötött, de a kifejlett állatok már a szárazföldön élnek. A szárazföldi életmódnak megfelelően mozgásuk, légzésük és keringési rendszerük jelentősen eltér a halakétól.

állatk:
békák
gőték
szalamandrák
foltos szalamandra
alpesi gőte
valódi békák
varangyok
unkák
ásóbékák
levelibékák
sárgahasú unka
mocsári béka

Hűllők
A hüllők osztályába valódi szárazföldi állatok tartoznak. Tojásokkal szaporodnak, átalakulás nélkül, közvetlenülfejlődnek. Tojásaikat a szárazföldre rakják, kikelésüket a napsugarak melegére bízzák. Tüdejük nagy felületű, biztosítja az életműködésekhez szükséges mértékű gázcserét. Bőrüket vastag szaruréteg borítja, ami véd a túlzott párologtatástól, a kiszáradástól. Nevük arra utal, hogy testük könnyen lehűl, vagyis felveszi a környezet hőmérsékletét. Alacsony hőmérsékleten valósággal megdermednek, mozgásuk lelassul. Ennek megfelelően nagyobb fajszámban csak a melegebb éghajlatú területeken élnek. Változatos testfelépítésű és életmódú állatok. A hüllők osztályának fajait a pikkelyes hüllők (gyíkok, kígyók, kaméleonok), a teknősök és a krokodilokrendjeibe soroljuk. Többségük ragadozó, kevés növényevő fajuk van. A hazánkban honos hüllőkvédett állatok.