Az állatok királysága tele van hosszú utakról szóló történetekkel. Példának íme néhány állat, akik tényleg hosszú távokat tesznek meg.
Sarki csér: Ez a madár évente akár több mint 36000 km-t tud repülni, az Északi Sarkkörtől az Antarktiszig és vissza. A sarki csér télen a Déli-sarkra vándorol, hogy melegebb éghajlatot találjon. A fiókáknak csak egyszer mutatják meg az utat. A visszautat már egyedül kell megtenniük.
Sziklás-hegységi vapiti: A nyári hónapokban a sziklás-hegységi vapiti a hegyekben él. Télen az erős havazás az egész növényzetet beborítja. Ilyen körülmények között egy vapiti sem élhetné túl, ezért mind levándorolnak a hegyekből. Tavasszal, mikor elolvad a hó, a vapitik újra visszatérnekna hegyekbe, és ez a körforgás folytatódik.
Csendes-óceáni lazac: A lazac teszi meg a legnehezebb utat. Amikor a párzási időszak kezdetét veszi, elhagyják az óceánt és visszatérnek a folyóba, ahol születtek. Az áramlattal szemben kell úszniuk, néha szennyezet vizekben, vagy vízeséseken fel. Út közben el kell kerülniük mind a halászokat és a ragadozókat is. Azonban nem minden lazac teszi meg ezt az utat. Amelyek viszont igen, hamar elpusztulnak, miután párosodnak, mert..(nem látni a mondat végét)
Jegesmedvék: Sok medvefaj alszik téli álmot, hogy elmeneküljenek a hideg elől. A jegesmedvék a fagyos Északi-sarkkörön élnek, de nincs problémájuk a hideggel. Hosszú utat megtesznek élelem után kutatva. Néha ez a keresés akkora megtett utat jelent jelent, hogy Izlandnál kétszer nagyobb lenne a bejárt terület!