Toplista
- betöltés...
Ha szívesen korrepetálnál, hozd létre magántanár profilodat itt.
Ha diák vagy és korrepetálásra van szükséged, akkor regisztrálj be és írd meg itt, hogy milyen tantárgyban!
Egyensúlyos feladat
ngyktt
kérdése
246
4 dm³-es tartályba propángázt töltünk. A koncentrációja 0,0125 mol/dm³. Megfelelő hőmérsékleten a következő egyensúlyi reakció ment végbe: C₃H₈⇔ C₃H₆ + H₂
Az egyensúly beálltakor a H₂ koncentrációja 0,01 mol/dm³
a) Számold ki, hogy a propán hány %-a alakult át!
b) Add meg a tartályban a kül. gázok egyensúlyi koncentrációját!
c) Határozd meg az egyensúlyi állandót!
Egy másik kísérletben 4 dm³-es tartályba a propánhoz valamennyi H₂-t is kevertünk, és így melegítettük a rendszert az előzővel megegyező hőmérsékletűre. Ekkor a propánból feleannyi alakul át, mint az előző kísérletben.
Hány g H₂-t juttattunk a rendszerbe?
Az egyensúly beálltakor a H₂ koncentrációja 0,01 mol/dm³
a) Számold ki, hogy a propán hány %-a alakult át!
b) Add meg a tartályban a kül. gázok egyensúlyi koncentrációját!
c) Határozd meg az egyensúlyi állandót!
Egy másik kísérletben 4 dm³-es tartályba a propánhoz valamennyi H₂-t is kevertünk, és így melegítettük a rendszert az előzővel megegyező hőmérsékletűre. Ekkor a propánból feleannyi alakul át, mint az előző kísérletben.
Hány g H₂-t juttattunk a rendszerbe?
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
0
Középiskola / Kémia
Válaszok
1
kazah
megoldása
Egy ilyen feladatnál mindig érdemes egy táblázatot készíteni. Ez segít a levezetésben és a megoldásban. (1. ábra)
Besorszámoztam a műveletek sorrendjét. Ahol nincs sorszám, azok az adatok ismertek.
1. Mivel a kiindulási elegyben nincs propén és hidrogén, az egyensúlyban levő elegyben a `H_2` és a `C_3H_6` koncentráció megegyezik.
2. Amennyi lesz az egyensúlyi koncentráció az elegyben, annyi alakult át a keletkezett anyagokból.
3. Ugyanennyi alakult át a kiindulási anyagból is (a sztöchiometriai együtthatók figyelembevételével). Itt most mindenkinek 1 a sztöch. együtthatója.
4. Tudjuk a propán (`C_3H_8`) kiindulási és átalakult koncentrációját, így a kettő különbsége lesz az egyensúlyi koncentrációja.
`[C_3H_8]` = 0.0025 `(mol)/(dm^3)`
`[C_3H_6]` = `[H_2]` = 0,01 `(mol)/(dm^3)`
a,
A kérdés itt a disszóciációfok, hány %-a alakult át a propánnak:
`alpha` = `c_("átalakult")/c_("kiindulási")` = `0.01/0.0125` = 0,8
%-ban kifejezve ennek százszorosa, azaz 80 %-a alakult át a propánnak.
b,
`[C_3H_8]` = 0.0025 `(mol)/(dm^3)`
`[C_3H_6]` = `[H_2]` = 0,01 `(mol)/(dm^3)`
c,
K = `([C_3H_6][H_2])/([C_3H_8])` = `(0.01*0.01)/0.0025` = 0,04
A másik kísérletnél (2. ábra) felhasználjuk az egyensúlyi állandót, mert az egy adott folyamatra jellemző, akármilyen koncentrációból indulunk ki.
Legyen x mol a hozzáadott `H_2` mennyisége, mivel a tartály térfogata 4 `dm^3`, így a koncentrációja `x/4` `(mol)/(dm^3)`.
1. Mivel a propánból az előző feladatban átalakult 0,04 mol, itt most a fele, vagyis 0,02 mol alakult át.
Amennyi propán alakult át, ugyanannyi mol propén és hidrogén keletkezett.
2. A kiindulási és az átalakult mennyiség különbsége lesz az egyensúlyi mennyiség a bal oldalon szereplő anyagból;
3. A jobb oldalon szereplő anyagokból a kiindulási és az átalakult mennyiségek összege lesz az egyensúlyi mennyiség.
Az egyensúlyi koncentrációk:
`[C_3H_8]` = 0,0075`(mol)/(dm^3)`
`[C_3H_6]` = 0,005`(mol)/(dm^3)`
`[H_2]` = `(0.02+x)/4` `(mol)/(dm^3)`
Felírjuk az egyensúlyi állandót:
K = `([C_3H_6][H_2])/([C_3H_8])` = `(0.005*((0.02+x)/4))/0.0075` = 0,04
Ezt x-re megoldva:
x = 0,22 mol = `n_(H_2)`
`m_(H_2)=n_(H_2)*M_(H_2)` = `0.22*2` = 0,44 g hidrogént adtunk a kiindulási elegyhez.
Besorszámoztam a műveletek sorrendjét. Ahol nincs sorszám, azok az adatok ismertek.
1. Mivel a kiindulási elegyben nincs propén és hidrogén, az egyensúlyban levő elegyben a `H_2` és a `C_3H_6` koncentráció megegyezik.
2. Amennyi lesz az egyensúlyi koncentráció az elegyben, annyi alakult át a keletkezett anyagokból.
3. Ugyanennyi alakult át a kiindulási anyagból is (a sztöchiometriai együtthatók figyelembevételével). Itt most mindenkinek 1 a sztöch. együtthatója.
4. Tudjuk a propán (`C_3H_8`) kiindulási és átalakult koncentrációját, így a kettő különbsége lesz az egyensúlyi koncentrációja.
`[C_3H_8]` = 0.0025 `(mol)/(dm^3)`
`[C_3H_6]` = `[H_2]` = 0,01 `(mol)/(dm^3)`
a,
A kérdés itt a disszóciációfok, hány %-a alakult át a propánnak:
`alpha` = `c_("átalakult")/c_("kiindulási")` = `0.01/0.0125` = 0,8
%-ban kifejezve ennek százszorosa, azaz 80 %-a alakult át a propánnak.
b,
`[C_3H_8]` = 0.0025 `(mol)/(dm^3)`
`[C_3H_6]` = `[H_2]` = 0,01 `(mol)/(dm^3)`
c,
K = `([C_3H_6][H_2])/([C_3H_8])` = `(0.01*0.01)/0.0025` = 0,04
A másik kísérletnél (2. ábra) felhasználjuk az egyensúlyi állandót, mert az egy adott folyamatra jellemző, akármilyen koncentrációból indulunk ki.
Legyen x mol a hozzáadott `H_2` mennyisége, mivel a tartály térfogata 4 `dm^3`, így a koncentrációja `x/4` `(mol)/(dm^3)`.
1. Mivel a propánból az előző feladatban átalakult 0,04 mol, itt most a fele, vagyis 0,02 mol alakult át.
Amennyi propán alakult át, ugyanannyi mol propén és hidrogén keletkezett.
2. A kiindulási és az átalakult mennyiség különbsége lesz az egyensúlyi mennyiség a bal oldalon szereplő anyagból;
3. A jobb oldalon szereplő anyagokból a kiindulási és az átalakult mennyiségek összege lesz az egyensúlyi mennyiség.
Az egyensúlyi koncentrációk:
`[C_3H_8]` = 0,0075`(mol)/(dm^3)`
`[C_3H_6]` = 0,005`(mol)/(dm^3)`
`[H_2]` = `(0.02+x)/4` `(mol)/(dm^3)`
Felírjuk az egyensúlyi állandót:
K = `([C_3H_6][H_2])/([C_3H_8])` = `(0.005*((0.02+x)/4))/0.0075` = 0,04
Ezt x-re megoldva:
x = 0,22 mol = `n_(H_2)`
`m_(H_2)=n_(H_2)*M_(H_2)` = `0.22*2` = 0,44 g hidrogént adtunk a kiindulási elegyhez.
1
- Még nem érkezett komment!